„Emlékeztető” oltást kérhetnének a bizonytalan szavazók!
Meghiúsult a Városháza eladása, így pedig szertefoszlott a műemlék épületben valamilyen múzeum életre hívásának terve is. Kár, pedig A Posztkommunizmus Háza néven a székesfőváros élő panoptikum alakjaival teletűzdelt jelenlegi vezetőiről itt gazdag gyűjteményt lehetne összeválogatni. Ráirányítva a látogatók figyelmét egy hanyatló, velejéig romlott gárda országrontó trükkjeinek százaira.
Mint ismeretes, a műemlék épület anno eredetileg menhelyként nyújtott oltalmat szegény pária ük-ükapáinknak. Ma, néhány évszázad elmúltával e funkciót felelevenítve, immár a politika sodrában vergődő moslékkoalíció rászorultjainak szolgál mentsvárként. A történelmi falak az odakint tomboló szörnyűséges diktatúrától óvják, védik a sarkaiban kucorgó főpolgármester-helyettesek, tanácsadók, szakértők népes elegyét. A kortárs múzeumban elhelyezendő relikviák az ő és az egész ellenzéki bagázs mindennapjaiba nyújthatnának betekintést.
A látogatók megcsodálhatnák például Karácsony Gergelynek a rá illőnél két számmal nagyobb, elegáns felöltőjét és Barts J. Balázs kedvenc mutyigolyóstollát, amellyel soha semmilyen titkos megállapodást nem írt alá. Vitrin üvege mögé rejtve, sejtelmes fénnyel megvilágítva lenne látható Tüttő Kata eredeti luxusrúzsának hiteles mása, és Gy. Németh Erzsébet viseletes kis kosztümje, amelyet elvesztett választásaira készülve szokott magára ölteni.
A galéria különösen becses szerzeménye lehetne a Műtrágyakirály ezüsttel befuttatott talicskája, a nagystílű vállalkozó ebben tolt némi aprópénzt Márki-Zay Péternek álmai beteljesüléséhez. A válogatás értékes dokumentumként őrizhetné Jakab Péter ruhásszekrénybe épített szitkozódást gyakorolni hivatott tükrét és Szabó Tímea életrajzi adatait rögzítő, láthatatlan tintával teleírt nyomtatópapírját. A múzeum friss szerzeményként bocsáthatná közszemlére azt a tapolcai mozijegyet is, amelyet a balliberális szólásszabadság szellemében az Elk*rtuk című film vetítését letiltva tartott vissza a filmszínház megfelelési kényszerben szenvedő vezetője.
A beszédes műtárgyak között az eligazodást közönségkapcsolati szolgáltatásként külön tárlatvezető könnyíthetné meg. Ő elsősorban a jövő évi választás előtt még bizonytalankodó látogatóknak adna támpontot, hogy majd megfontoltan dönthessenek. Sokan közülük ugyanis éretlen kamaszként járnak-kelnek a világban. Olyan süvölvényként, akik az otthon biztonsága ellen fellázadva hajlamosak a család ellenlábasaival is lepaktálni, csak azért, hogy szüleiket bosszantsák. Aztán ha emiatt oda a jólét, minden bajért a szüleiket hibáztatják. Pedig látják, saját bőrükön is érzékelhetik, hogy erősödik a gazdaság, a fizetések emelkednek, szinte égi adományként sorra jönnek a különféle pluszjuttatások. De a személyiségfejlődésben fáziskésésben lévő, felnőtt korú, sokezernyi elkényeztetett választó lusta mérleget vonni, és mindezt már valahogy unja. Márai Sándor megállapítása alighanem nekik szól: „ az igazán felnőtt ember az, aki megtanul unatkozni anélkül, hogy ettől az állapottól megsértődne.”
A sértődött, zöldfülű honfitársak jövő áprilisban a szavazófülke felkeresése előtt kérhetnének a karjukba egy, a Covid elleni vakcinához hasonlatos, ám a közelmúlt történéseire emlékeztető oltást. Esetleges felelőtlen döntésük következményeként ugyanis nagy általánosságban annak nézhetünk elébe, ami mostanság Budapest Városházán zajlik. A káosz után jöhet az összeomlás. Rágondolni is rémisztő, de a végén még az egész ország lélegeztetőgépre kapcsolhatja magát. Az immunrendszer erősítésével azonban mindez elkerülhető!
Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Havran Zoltán)
…
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!
