„A makacs és tüzes vélemény az ostobaság legbiztosabb előjele; van-e magabiztosabb, önteltebb és méltóságteljesebb lény, mint maga a szamár” – írja egyik esszéjében Michel de Montaigne, a híres francia filozófus. Egyből Jakab Péter ugrott be, aki sokadik tahóságát most egy újabbal koronázva a következőket közölte az övéivel, ha léteznek még olyanok, a közösségi oldalán: „Hétfőn a parlamentben azt mondtam, a miniszterelnök megőrült. A rádióinterjúja után ki kell egészítenem, Orbán nem pusztán őrült, de egy gátlástalan gazember is.”
A Jobbik köpönyeg- (Bocskai-) forgató elnöke szerint ugyanis Soros György egyáltalán nem támadta meg Magyarországot,
„ez a miniszterelnöki elmebaj kategóriájába tartozik”, mint az is, hogy „nagyképűen lemond 2500 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásról.” Aztán roppant cizellált és aprólékos felkészültségét tovább csillogtatva azt is leszögezi: „Miközben elutasítja Orbán a nekünk járó támogatást, bejelenti, hogy a kormány felvett hamrinc évre 900 milliárd forint hitelt. Mert hogy mi megvagyunk a mentőcsomag nélkül is.”
Tisztelt Júdás Buga Jakab úr! A lengyel és a magyar alapvetés (feltétel) lényegének a megértése talán még az ön számára sem túlságosan megerőltető, így szól: ne lehessen egyetlen uniós országot sem a saját, nemzeti érdekével ellentétes politikára, behódolásra kényszeríteni. Stimmel! Ehhez ugye nem fér kétség?
Az ön további megnyugtatására ide idézem azt is, a vétó nem azt jelenti, hogy működésképtelenné válna az unió, mert érvényben maradna a jelenlegi költségvetés.
Ebből még az ön számára is világos – ha akarja, ha nem –, hogy hazánk sem esik el az uniós forrásoktól. Azzal sem ártana tisztában lennie, hogy a helyreállítási alap nem mást, mint közönséges hitelfelvételt jelent, amit ugyan a jótündér szerepében tetszelgő Európai Unió vesz fel, de valójában a tagállamoknak, azaz nekünk kell majd fillérre és kamatostul visszafizetni. (Itt hívom fel szíves figyelmét kedves pártfogója, imádott vezére, Soros György úr szerepére.)
De ugyanaz a helyzet, ha hiszi, ha nem, a hétéves uniós költségvetéssel is, hiszen az a tagállamok befizetéseiből áll össze, így az abból az egyes országoknak járó összeg tulajdonképpen nem más, mint a saját pénzük visszaosztását jelenti. Így kerek az uniós világ! Egyelőre.
Mindez pedig alapvetően bizonyítja az ellenzék hamis, sőt hazug narratívájával szembeni igazságot, tudniillik azt, hogy sem a helyreállítási alap, sem a költségvetés nem adomány, nem vissza nem térítendő támogatás, nem segély és nem mentőcsomag. Mindennek ára van! Szó sincs tehát uniós adományról, meg segélyről. Az pedig, hogy Jakab mégis az ellenkezőjét harsogja, ráadásul alpári stílusban, az politikai gazemberség vagy nagyfokú emberi butaság. Utóbbival kapcsolatban Luther Márton azt írja:
„Aki negyvenévesen nem okos, annak már nincs reménye.”
Főként, ha butaságát még nagyfokú tiszteletlenséggel, mosdatlan szavakkal, bőrdzsekis, Lenin-fiús acsarkodással, vagy éppen Buga Jakab-os kiköpéssel igyekszik a közfigyelem középpontjába helyezni.
Annál lejjebb pedig már aligha lehet jutni, hogy az ország mindenkori miniszterelnökére, akár Józsefnek, Gyulának vagy Ferencnek hívják, pertuban ráordítunk: „Készülj Viktor, mert ezt a te pénzedből fogjuk visszafizetni!” A megfenyegetett, ha nem lenne felesleges, válaszolhatna is rá, például Miguel de Cervantes híres soraival: „Üljön le kend, tökfilkó, mert ha én akárhová ülök is, kenddel szemben mindig ott lesz a főhely!”
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE.
