Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Szentegyháza a Székelyföld és egyben az egész világ legmagasabban, a tengerszint felett 860 méteres átlagmagasságban fekvő magyar városa. 1968-ban jött létre Szentegyházasfalu, Szentkeresztbánya, Lövétebánya és Homoródfürdő egyesítésével. A 2021-es népszámlálás is visszaigazolta közel színmagyar etnikai összetételét, a 6500 lelkes város 94 százaléka vallotta magát magyarnak.
A világ magyarsága jellemzően az egyedülálló Szentegyházi Gyermekfilharmónia kapcsán tartja számon a települést. A példaértékű intézmény adatgazdag honlapjának leírásából megtudhatjuk, hogy 1982 júniusában indult e nemes kezdeményezés, akkor lépett először a közönség elé a Haáz Sándor zenetanár által betanított amatőr iskolai rézfúvós-, illetve vonósegyüttes, valamint az iskolakórus, amely közösen szólaltatta meg különböző klasszikus művek részleteit. A fergeteges siker a frissen megalakult együttest további munkára ösztönözte. A 140 diákból álló alkotó közösség 1983-ban vette fel a Gyermekfilharmónia nevet, s azóta is az eredeti létszámmal működik, száztagú kórussal és negyventagú zenekarral. Évente 20-30 koncertet adnak. E rovatban a Taste of Transylvania gasztrofesztivál idei felvonása kapcsán esett szó róluk.
Csíkszeredából Udvarhely fele tartva a félúton elhelyezkedő város bejáratánál, 2016-ban csodás, jurtaszerű építményre figyelhettek fel az arra utazók. A felirat: Hun tanya.
A nyitás utáni évben meg is látogattam őket, élménybeszámolóm itt olvasható.
A minap, miután a Tripadvisor közönségének körében hetedik legnépszerűbb csíkszeredai éttermet, a Várdombot zárva találtam, úgy döntöttem, hogy a Hun tanyában állok meg ebédelni.
Hunor és Magor alakjainak fából faragott domborműve fogadja a belépőt, balra az üzemeltetők köszöntő szavai, jobbra Kövecsi Attila székelyudvarhelyi lelkipásztor „Méltó utódok” című, 2016 júniusában, alighanem az étterem megnyitásának tiszteletére írott verse olvasható, amelyet érdemes teljes egészében idézni:
Áll egy jurta szittya földön, fent a Hargitán
Úgy, ahogy egy székely utód megálmodta hajdanán
Tetejében Nap és újhold, figyelmezve néz reánk
Hirdeti a magyarnak, hogy itt vagy otthon igazán
Székelyország sok ezer éves múltja
ma is beszél, hisz nem lehet elnémulva.
Tiszta égbolt, tele csillagokkal,
olvassunk belőle, s tudjuk mindig, hogy e földet Isten őseinknek adta
Mindig megvédte honát a székekben élő magyar
Csak úgy mondták röviden: székely nélkül nincs magyar
Belakjuk e tájat úgy, hogy mindenki csodálkozva lássa
Megmarad a székely, legyen bármennyi is ádáz ellensége
Ezredévek múlnak, majd újak következnek
De megtartja Isten székely népét, hisz méltó utódok jönnek
És még Istent szeretjük és magyarul tisztán és helyesen beszélünk
Ne felejtsétek soha, de soha: Hogy e hazában el nem veszhetünk!
A vers elérhető a világhálón egy udvarhelyi kislány, Bálint Zsófia Kamilla előadásában is.
A „jurta” körül hét stílusos házikó, az épületegyüttesről látványos drónfelvételt tekinthetünk meg a hely közösségi oldalán. A beltér is hangulatos, a hatalmas ablakoknak köszönhetően télidőben is gyönyörködhetünk a környező tájban. Látványkonyhát működtetnek, ha megfelelő helyet választunk, figyelhetjük az ételkészítés folyamatát.
A gasztronómiai felhozatalt a biztonsági játék jegyében tervezték meg, kínálnak tojásreggeliket, kétféle levest, az általam rendelt gulyás mellett tárkonyos sertésragulevest, hét főételt a hét vezér tiszteletére, valamint két desszertet, palacsintát és túrófánkot.
A választéknak nem sok köze van ahhoz, amit a honfoglaló magyarok fogyaszthattak, népszerű mai fogásokat kínálnak a sertés- és csirkehúsból, valamint pisztrángból.
Javukra írandó, hogy nem csirkemellből és sertéstarjából/karajból készítik az összes ételt, mint ahogy azt sokfelé tapasztalhatjuk, kínálnak szüzet, oldalast (errefelé bordának mondják), csülköt, filézett csirkecombot is. A magam részéről értékeltem, hogy nem engedtek a csábításnak, hogy a román konyha sokak által engedhetetlennek tartott slágerételeit, a pacallevest, a parasztos csorbát és miccset is választékba vegyék. Ez a minden bizonnyal tudatos, elvi döntés nyilván bevételkieséssel jár, így kétszeresen is respektálandó.
A nagyipari multisörök mellett választékba vették a Tiltott Csíki Sörmanufaktúra hét főzetét, tartanak néhány anyaországi bort élvonalbeli termelőktől, amelyek érdekes módon nem szerepelnek az itallapon, de ki vannak állítva a vendégtérben, a tömények között a helyi pálinka nyújt némi érdekességet.
(Fotó: A szerző felvétele)
A csipetkés gulyásleves élményszerű, harmonikus, mentes a szokásos helyi hibáktól, marhahúsból készült és nem sertésből, a zöldséget s a húst nem főzték túl, jó a lé és a betét aránya. Meglepett, hogy burgonyát nem leltem benne, de ez nem zavart egy cseppet sem. Házi jellegű székely pityókás kenyeret adnak mellé, amely friss és ízletes.
(Fotó: A szerző felvétele)
A filézett pisztráng korrekt, bordázott vaslapon sült, jobbára ügyesen hőkezelt zöldséget és friss vegyes salátát adnak mellé. Furcsa, hogy a bőrével lefelé tálalják mindkét filét, holott a bőrös oldal látványosabb. A sóval és fűszerekkel visszafogottan bánnak. A paprika, cukkini és gomba ezzel együtt élvezetes, persze sózás után, a padlizsán alulkészült. A palacsinta átlagos, élvezhető.
(Fotó: A szerző felvétele)
A kiszolgálás kedves, udvarias, segítőkész, de lehetne szervezettebb és figyelmesebb. A fogások időben érkeznek, de nehezen jutok a számlához, áfonyás palacsintát kérek, de sárgabarack-lekvárosat kapok. (Nem küldtem vissza, utóbbit még jobban szeretem, azért esett a választásom az áfonyásra, mert tapasztalatom szerint Székelyföldön többnyire jóféle áfonyalekvárral dolgoznak.) Mindenesetre a fiatal és csinos hölgyek mosolya feledteti az apró bakikat.
Nekem az is imponált, hogy a jó kedélyű, motivált lányok adott pillanatban „kő-papír-ollóval” döntötték el, hogy melyikük menjen ki az asztalokhoz.
Kaptam egy emléklapot is, amely latin betűvel és rovásírással tartalmazza az étterem bemutatkozó sorait és az idézett verset.
Szeretni való étterem a Hun tanya, kis odafigyeléssel, igyekezettel, néhány tájjellegű fogás választékba vételével könnyen még jobbá tehető lenne.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
