A száz éve született Kövi Pál előtt időszaki kiállítással tiszteleg a Vendéglátóipari Múzeum

Kövi Pált nem véletlenül nevezték a magyar konyha Puskás Öcsijének.

Forrás: A szerző felvétele

A régi Óbuda megmaradt parányi szigetén Krúdy Gyula egykori házában lelt otthonra 2011-ben az 1966-ban alapított Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.  A száz éve született Kövi Pál előtt időszaki kiállítással tiszteleg a Vendéglátóipari Múzeum. 

A labdarúgóból lett gasztrozseni tiszteletére megrendezett tárlat október 24-étől jövő év februárjának 23-ik napjáig lesz megtekinthető.

Kövi Pált nem véletlenül nevezték a magyar konyha Puskás Öcsijének. 

Mint a megnyitón is elhangzott, életútja filmvászonra kívánkozik. Balassagyarmaton született, Kolozsváron tanult, ahonnan 1944-ben, két esztendő után a front közeledtekor távozott. 27 évesen érkezett az Egyesült Államokba, a New York-i főiskolán szerzett szállodai és vendéglátóipari diplomát. A Waldorf Astoria főpincére lett, majd Sherry Netherland Hotelben helyettes bankettmenedzser. Itt ismerkedett meg Tom Margittaival, aki főnökéből hamarosan jóbarátjává és üzlettársává lett.

Mint a megnyitón is elhangzott, életútja filmvászonra kívánkozik. Balassagyarmaton született, Kolozsváron tanult, ahonnan 1944-ben, két esztendő után a front közeledtekor távozott. 27 évesen érkezett az Egyesült Államokba, a New York-i főiskolán szerzett szállodai és vendéglátóipari diplomát. A Waldorf Astoria főpincére lett, majd Sherry Netherland Hotelben helyettes bankettmenedzser. Itt ismerkedett meg Tom Margittaival, aki főnökéből hamarosan jóbarátjává és üzlettársává lett. 

Együtt vásárolták meg 1973-ban a Four Seasons éttermet, melyet a nouvelle cuisine stílusában indítottak újra, szezonális étlappal, francia mesterszakácsokat meghívva. Kövi Pál a borkínálatot szélesítette a helyi termelőkre alapozva, akikkel kizárólagossági szerződéseket kötött. Többszáz törzsvendéget ismert, féltucat nyelvet beszélt társalgási szinten. Az étterem a hírességek zarándokhelyévé vált, filmsztárok, vezető politikusok, sportolók adták itt egymásnak a kilincset. Henry Kissinger külügyminiszternek állandó fenntartott asztala volt. 

A szerző felvétele

Hadd adjuk át a szót Kövi Pál barátjának, a kiállításmegnyitót jelenlétével megtisztelő és több személyes tárggyal gazdagító Ernyey Bélának, aki a következőképpen emlékezett a Four Seasonsre egy jellemző kis sztori mellett: „Lenyűgözött a letisztult, modern koncepció, nekem kicsit a japán éttermek hangulatát idézte. Palkó mindig elegánsan kiöltözve várta a vendégeket. Egyébként is igazi úr volt, aki a szívét is kitette azokért, akiket megkedvelt. Sokszor hívott magához, hogy lakjak náluk, ha New Yorkban vagyok, de én nem akartam zavarni, ezért szállodában vettem ki szobát. Este viszont elmentem az étterembe vacsorázni. Másnap reggel elindultam a szállodából és amikor délután visszatértem, ki volt pakolva a szobám. A recepción egy üzenet várt: Mr. Kovi, ahogy ott hívták, jelentkezett és kérte, többet ilyet ne csináljon, este várja a házában.” 

A szerző felvétele

A kiállítás megnyitóján elsőként Török Róbert, a Múzeum főigazgatója házigazdaként üdvözölte a megjelenteket, majd összefoglalta Kövi Pál pályafutását, kiemelve, hogy a jeles szakember életcélja volt az „Erdélyi lakoma” című könyv kiadása. A világhírig jutott palóc focista kötődését Erdélyhez egy szívhez szóló idézettel illusztrálta: „Isten, ha vagy, nézz rám is, ha vagyok (…) Bár Erdély számomra nem a bölcsőt ringató föld, bár nem innen származtam el az Óperenciás tengeren túlra, mégis a kolozsvári egyetem olyan szellemi útravalóval töltötte meg batyumat, amely azóta is szakadatlanul munkál bennem, mert ettől a földtől és dolgos embereitől nemcsak hamuban sült pogácsát kaptam, hanem emberi tisztességet, a népek szeretetét és a tudás szomjúságát is.” 

A legendás műben, mely nemcsak receptkönyv, hanem irodalmi alkotás is, így ír Kövi Pál: „A népi muzsikához és a népdalkultúrához hasonló érték és páratlan művelődési kincs rejlik a gasztronómiában. Ezt a kincsesbányát fel kell tárnunk, alá kell szállnunk a mélyére, mert minél mélyebbre hatolunk benne, annál magasabbra jutunk a tudás és a szellem dolgában.” 

A Magyar Konyha Magazin közel tíz éve készült portréja idézi Hajdú Győzőt, a Kövi munkáját segítő lapszerkesztőt, aki érzékletesen írta le, miként is jött létre a nagy mű: „Kövi Pál írt, táviratozott, telefonált, és a jelzett időre halálpontosan érkezett Marosvásárhelyre. És elkezdtük ugyancsak előre kidolgozott munkaterv alapján, napra, órára megszabottan az úttörő munkát. Az erdélyi gasztronómia őserdejének átfésülését. Azután elutazott és a következő évben ismét jött, ételreceptekkel, világot átfogó gyűjtőmunkájának eredményeivel megrakottan. […] Igaza volt, amikor a kezdet kezdetén, az első Nyárád menti faluba érkezve böngészni kezdte a régmúlt századok homályából fényre került, pergamenekre rótt, kézírásos recepteket.” 

A megnyitón levetítettek egy interjúrészletet is, benne azzal a fontos gondolattal, amit sokan sok helyen idéztek, mely szerint a világ konyhaművészetének három nagy központja van: a francia, észak-olasz, a kínai és az erdélyi. E gondolat, amit itt már saját véleményként fogalmazott meg Kövi, Rónay Egontól, a Brit Gasztronómiai Akadémia alapító elnökétől, a Nemzetközi Gasztronómiai Akadémia alapítójától származik, s e kijelentés is hozzájárult ahhoz, hogy neves étteremtulajdonos belevágott az erdélyi kulináris hagyaték feltérképezésének gigantikus, több évtizedes munkájába.

A szerző felvétele

A megnyitón felszólalt Mautner Zsófia, a kiállítás ötletadója s a legendás mű legutóbbi kiadásának egyik közreműködője is. Elmondta, hogy a kiállításnak otthont adó intézmény Budapest egyik legfantasztikusabb múzeuma, s biztatott mindenkit, hogy járjon ide vissza. Rámutatott arra is, hogy megfelelőbb, méltóbb helyet nem lehetett volna találni a szóban forgó kiállításnak.

„Az alma, ha megérik, leesik a fáról” – idézte Trucza Adorjánt, Kövi Pál kulináris hagyatékának egyik legfőbb népszerűsítőjét, a „Taste of Transylvania” fesztivál alapító-főszervezőjét, a Páva étterem tulajdonosát, érzékeltetve, hogy ez a kiállítás is így kellett hogy megérjen hosszú évek alatt. 

Elmondta, hogy neki nincs erdélyi kötődése, hanem a sokat emlegetett Kövi-kötet vonzotta be mágnesként Erdélybe. Ernyey Bélával indították a kutakodást, régi ismerősök, barátok irányában. A közismert sztárblogger elmondta, hogy rögtön megkapták az intézményi támogatást is, Török Gábor igazgató egyből az ügy mellé állt. Az „Erdélyi lakoma” vonatkozásában hangsúlyozta, hogy bár több példány is ki van állítva a kötetből, ez nem egy múzeumi tárgy, hiszen ma is merítenek belőle profik és amatőrök, fiatalok és idősek, Michelin-csillagos éttermek séfjeit ihleti meg a mű egyik-másik receptje. Személyes viszonylatban elmondta, hogy Kövi Pál példakép, majdhogynem bálvány számára a maga nagyvonalúságával és szerénységével, amivel „adni és visszaadni” akart Erdélynek abból, amit kapott e tájtól. Álmodozó vizionárius volt, mondta, akinek munkáját szerinte Trucza Adorján viszi tovább.

A szerző felvétele

A kiállításmegnyitó záróaktusaként a Páva étterem csapata látta vendégül a részvevőket egy „erdélyi lakomára”, melynek keretében Kövi Pál szellemében kínáltak gombás töltött tojást héjából, borzselés kacsamáj tarte-ot, sós hájastésztán tálalt füstölt Black Angus tatárt, tépett bárányhúsos szendvicset, kétféle padlizsánkrémet és zakuszkát székely pityókás kenyérrel, joghurtos mártásban padlizsánfasírtot, valamint gerslipudingot. 

A szerző felvétele

A kiállítás nemcsak Kövi Pál életútját követi és személyes tárgyait, könyveit mutatja be, de megismerhetünk néhányat a legfontosabb erdélyi fogások közül időtálló reprodukciók formájában, rövid ismertető kíséretében. Megcsodálhatjuk a székely kürtőskalácsot, az örmény füllevest, a péntekről szombatra elkészülő libacombos, főtt tojásos csólentet, a román savanyú levest, a különféle húsokból és zöldségekből főzött csorbát s a szász káposztás csülköt.

A szerző felvétele

A kiállítás nemcsak a kulinária iránt érdeklődőknek szól, hanem minden magyarnak, aki büszke nemzete nagyjaira.