Székelyudvarhelyen az ezredfordulón, ha éttermet kerestünk, majd’ mindenki a Pethőt és a Gondűzőt ajánlotta figyelmünkbe. E két egység húsz év elteltével is működik, a tisztes fősodort képviselve, a Gondűzőben idén januárban jártam legutóbb, a hely erőssége a kiemelkedő borlap, ami nem meglepő, hiszen a tulajdonos, Nagy György magyar borok forgalmazásával is foglalkozik. A konyha teljesítménye ingadozó, s bár kisebb hibák előfordulnak, összességében jónak mondható. Hasonló a helyzet a Pethővel, ahol remek haltepertőt, kifogástalan, vákuum alatt készült kacsamellet ettem két éve, áfonyamártással és édesburgonyával, de a desszert csalódást okozott.
Az utóbbi években nyílt viszont két étterem, mely egyből az élre tört, s aki folyamatos figyelemmel követi a székelyföldi éttermek teljesítményét, aligha tagadhatja, hogy az e hasábokon már bemutatott Schwarz, valamint a Páva nemcsak a város, de a környék legjobbjai.
A Schwarz a nemzetközi bisztró vonalat követi némi távolkeleti beütéssel, a Páva inkább a hagyományos ízvilágból merít. Mindkét helyre jellemző lokális és minőségi alapanyagok kíméletes, szakavatott feldolgozása.
A Páva tulajdonosával is összehozott a jó sors, Vele beszélgetve megtudtam, hogy nagyszabású tervei vannak, melyek a problémát a gyökerénél ragadják meg: a képzésnél. Emlékezhetünk, a magyar vendéglátás minőségelvű megújulásának (lásd még: „gasztro-forradalom”) fáklyavivői, a Magyar Gasztronómia Egyesület vezetői is a szakácsképzés megreformálásában jelölték meg az egyik legfontosabb feladatot, ennek jegyében szervezték meg a Cziffray István többfordulós szakácsversenyt és adták ki többek között „A főzés tudománya” című hiánypótló könyvet. Trucza Adorján számára az erdélyi konyha „kodifikátora”, a nemzetközi hírű Kövi Pál egyszerre ihletforrás, etalon és névadó. Névadója az elindítani kívánt gasztro-akadémiai képzésnek, aminek startját őszre tervezik.
A Páva étterem az azonos nevű színvonalas szálloda keretén belül működik, Székelyudvarhely egyik domboldalában, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra. Az étterem belseje elegáns, igényes, de nem sok intimitást, egyediséget nyújt. A dekorációt inkább a tányérokon élvezheti a vendég. Impozáns az áttetsző ajtajú marhahús-érlelő, így a vendég megszemlélheti nyersen is azt, amit tányérjára kerül.
