Hiába lángol a Puskás, nem ez az igazi baj

Az ultrák piróznak, üvöltenek, szurkolnak, az MLSZ meg bírságol. De mire vár a szövetség csendes tömege?

Gabay Balázs
2013. 11. 30. 12:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Keddenként csak úgy röpködnek a százezrek a Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottságának ülésén. Az MLSZ, mely a honi labdarúgás mamutszervezeteként egyedüliként jogosult bírságot kiróni játékosra, a szakmai stábok tagjaira és a klubokra, egyetlen ülésnapon nem kötelezett senkit pénzbefizetésre az elmúlt időszakban: november 12-én. A bizottság vasszigora ekkor is szinte biztosan lecsapott volna az NB I. csapataira, de a vb-pótselejtezők miatt – amelyekben a mieink sajnos megint nem voltak érdekeltek – kimaradt egy forduló, ekképpen a menetrendszerű büntetés is.

A fegyelmi bizottság munkája immár nem csak szurkolói körökben beszédtéma, ezt jelzi, hogy a szövetség nemrégiben felvilágosító jellegű közleményt jelentetett meg weboldalán, ebben elmagyarázta, mit miért tesz a testület és milyen cél elérése érdekében.

A kirótt bírságok, azok teljesen hatástalan mivolta, a büntetések következetlennek tűnő kiszabása arra sarkallta az MNO-t, hogy megpróbálja felderíteni, miért dönt úgy egyes esetekben az MLSZ, ahogy – haragot, sőt gyűlöletet gerjesztve ezzel a meccsekre járó maradék néhány száz emberben. A klubokat azért nem kérdeztük az ügyben, mert amennyit a pénztárcájuk megengedett a szurkolói regisztráció bevezetésével, a kamerarendszer kiépítésével, azt már meglépték. Szájkosarat vagy hangtompítót nem szerelhetnek minden drukkerre.

A FIFA és az UEFA, melyek ítélkezési módszerét kívánja követni az MLSZ is, keményen lecsap a BL- EL-induló csapatokra, és a nemzeti válogatottakra is, ha szabálysértést tapasztal. Ezt a saját bőrünkön is érezhettük a FIFA jóvoltából: az Izrael elleni mérkőzésen felhangzó rigmusok miatt zárt kapuk mögött voltunk kénytelenek lejátszani vb-selejtezőnket Románia ellen. A CSZKA Moszkva rasszista szurkolói miatt, akik huhogással „kedveskedtek” Yaya Tourénak a Manchester City elleni Bajnokok Ligája-meccsen, szektorbezárással büntette az UEFA. Míg az Ajax sértő drapériáért csak 25 millió forintos pénzbírságot kapott ugyanezen szervezettől pár hete, az ukrán válogatottat komolyabb szankcióval sújtotta a nemzetközi szövetség. Ukrajna a 2018-as vb-selejtező első hazai találkozóját zárt kapuk mögött lesz kénytelen lejátszani.

A szövetség az NB I. első 12 fordulójában 120 esetben szabott ki büntetést, legtöbbször a nézők rasszista megnyilvánulása, szurkolói rendbontás miatt. Ha az ember átnyálazza a 63 oldalas fegyelmi szabályzatot, sehol sem leli az alaposan körülhatárolt büntetési okok mellé társított tételeket. Ez alapján jogosan merül fel a kérdés, hogy a 14. fordulóban rendezett Ferencváros–Haladás meccsen miért kapott szurkolói megbotránkoztató rigmusai miatt visszaesőként 100 ezer forintos büntetést az FTC, miközben 2 héttel korábban az Újpest ugyanebből az indokból, szintén visszaesőként 700 ezreset. Igen, a lila-fehér fanatikusok begyújtottak néhány fáklyát is a gyalázkodás mellett, de képek bizonyítják, hogy a fradisták ugyanígy „lángoltak” a Puskásban. Ezzel nem azt szeretnénk szemléltetni, hogy szegény Újpestre rászállt az fb., a Ferencvárosra viszont nem, ugyanis a következetlenség nem a klubszínektől függ.

Az MLSZ máshogy látja a helyzetet. Ahogy portálunknak írták, a fegyelmi bizottság tagjai – amellett, hogy korábban futballoztak, sportban és a jogban jártas emberek, és akik – társadalmi munkában, minimális költségtérítéssel dolgoznak. Ez biztosítja, hogy az MLSZ befolyásától függetlenül hozzák meg keddenként döntéseiket. A tagok neveit fürkészve egyikük sem ugrik be, sem az első-, sem a másodosztály volt csillagai közül, de hagyjuk a játékosmúltat. Ha a szabályzatban ők, a végső döntéshozók sem képesek fogódzót találni a konkrét esetekben, akkor saját munkájukat hiteltelenítik.

Mi a különbség például, ha Diósgyőrben 240-en, a Hidegkuti Stadionban pedig hárman szidják kórusban az ellenfelet (ez is büntetendő kategória). Mindkettő számos alkalommal előfordult az őszi szezonban, csak Borsodban hangosabban dörgött a tribün. Ennek viszont nem az az oka, hogy Miskolcon több a bunkó vagy a rasszista. A Fradi ideiglenes otthonául szolgáló Puskás Ferenc Stadionba, Újpestre, Miskolcra egyszerűen többen járnak meccsre, közülük több az ultra, ők több rigmust gyártanak, amelyek közül jó néhány a rivális klubot vagy annak szurkolóit szidja. Így fordulhat elő, hogy a legtöbb büntetést a Ferencvárosra, a legkevesebbet az MTK-ra szabta ki a bizottság.

A fanatikusok részéről teljesen jogosan merül fel a kérdés, hogy meddig lehet korlátozni a véleményszabadságot akár egy olyan sporteseményen, ahová sokan azért mennek, hogy kikiabálják magukból a heti feszültséget. A rasszista, antiszemita rigmusokra valóban semmi szükség, de komolyan azt gondolja az MLSZ, hogy a sz*r, a k*va anyád, netán a b*zd meg éppen a stadionokból száműzhető pár százezres bírságokkal? Vajon a jóval egymilliárd forint feletti büdzséből gazdálkodó kluboknak (FTC, Győri ETO, Videoton) egy heti 300-400 ezer forintos büntetési tétel mennyire fájhat? Na, és mit tehet a klub? A Puskásba például regisztráció nélkül is be lehet jutni, vagyis képtelenség megtalálni akár a videokamerával rögzített rendbontót, hangoskodót, aki miatt a klub bűnhődik. Ha meg is találnák, a volt huligánokból biztonsági emberekké vedlett haverok – ez nem csak a Fradinál megy így – simán beengedik őket a kitiltást követően is.

Az MLSZ-nek nem az elrettentés a célja – írták kérdésünkre –, ez az oka, hogy nem akarnak példát statuálni a bírságokkal. Ahogy a Btk.-t citálva fogalmaznak: nem a büntetés mértéke az igazi visszatartó erő, hanem annak elmaradhatatlansága. Ennek igazságát akár bírságban is lemérhetjük, ha keddenként a fegyelmi bizottság honlapjára kattintva megnézzük, mennyivel kevesebb, halkabb, békésebb rigmus harsant fel a hétvégi fordulóban a lelátókon. Másrészről az MLSZ nem rázhatja le magáról a felelősséget azzal, hogy kijelenti: a stadionon belül történő eseményekért a mérkőzést rendező klub felel. A csapatok egy részének arra is alig jut pénze, hogy meccset rendezzen, és rendszeresen kifizesse a béreket. Ahhoz, hogy felszereljék a beléptetőkapukat, kiépítsék a kamerarendszert, elválasszák a szektorokat, milliárdokra lenne szükség. Ezek hiányában elvileg el sem indulhatnának a bajnokságban, de a szövetség utóbb mindig zöld jelzést ad, így a felelősség visszaszáll az MLSZ-re.

Végezetül muszáj szólni a szövetség által hangoztatott szurkolói kultúraváltásról, a trágár, rasszista drukkerek miatt távol maradó „csendes tömegről”. Bármily fájó is ez futballunk vezetőinek, aki ért valamennyire is a focihoz, pontosan tudja, hogy a színvonalas futballra vágyók azért nem járnak idehaza meccsre, mert nincs nívós labdarúgás, amit élőben nézhetnének. Emellett a stadionok egy része szétrohadt, rossz belépni egy-egy létesítménybe. Utóbbin a kormányzat gőzerővel kíván változtatni, de szórakoztató játékkal kellene megtölteni az újonnan épülő létesítményeket, amire, bárki elhiheti, tízezrek ugranának.

Kelet-Európában egyelőre egyetlen szövetség, bajnokság vagy klub sem tudta bizonyítani, hogy lehetséges megvalósítani a kulturált (ülve) szurkolást, a nem kívánt hév, gyűlölet száműzését a stadionokból. Az MLSZ kezébe venné a karmesteri pálcát, de reálisan nézve valamilyen köztes megoldásra kellene inkább törekedni, az utóbbi években kiebrudalt ultrák ugyanis sok esetben az utolsó jelentős tömeget jelentették a lelátón.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.