Alig több mint fél évvel a rajt előtt az MTI-nek nyilatkozva a nemzeti csapattal három olimpiai aranyat is nyert szakember elmondta: az esemény súlyának megfelelően már javában, nagy erővel zajlik a szervezés.
„Az idei feladat nagyon nagy, mert egyszerre kell az összes eddigi munkát magas szinten csinálnunk, s ezzel párhuzamosan kell megszerveznünk egy olyan Európa-bajnokságot, amely várhatóan a 2001-es budapesti Eb-hez hasonló, de szerintem annál is nagyobb nézőszámot fog produkálni” – jelentette ki Kemény. Hozzátette, azért várható ezúttal még több ember a Margitszigetre, mert 13 éve párhuzamosan zajlott a férfi és női torna, s tíz nap alatt vége volt, most viszont férfi és női meccsnapok követik egymást két héten át.
„Ráadásul az idei Eb-nek külön varázsa lesz, mert semmihez nem lehet hasonlítani a Margitsziget hangulatát, a sziget az sziget. Nyolcezer ember a lelátón – úgy gondolom, mind a 14 meccsnapra, de legalábbis a magyar mérkőzésekre minden belépő el fog fogyni” – jelentette ki.
Hihetetlennek nevezte, hogy mekkora az érdeklődés, és a novemberben elindított jegyeladásból már most több tízmillió forintos bevételük van. A szervezésre kitérve úgy értékelte, hogy a munkával időarányosan jól állnak, kéthavonta jön az európai szövetség ellenőr csapata, s bár nagyon komoly kötelezettségeik vannak, bízik benne, elérik, hogy „legalább ne legyen veszteséges az Eb”, amelynek összköltsége várhatóan 800-900 millió forint lesz.
„Hála a kormánydöntésnek, amellyel 2011-ben magára vállalta az Európa-bajnokság jogdíját, ezt az 1 millió eurót nem mi fizetjük, és reménykedünk egy ehhez hasonló támogatási összegben a sportállamtitkárságtól” – mondta Kemény Dénes, hozzáfűzve, hogy bár nincs meg még a szerződés, úgy gondolja, hogy az 1 millió euró körüli állami szervezési támogatás „reális és megkaphatjuk”.
A pénzügyi kilátásokat tekintve a nyári budapesti Európa-bajnokságnak akár még pozitív is lehet a szaldója.
„Ha sikerül nyereséget termelni, akkor az hosszabb távon a magyarországi vízilabdázás szövetségi irányításánál egy olyan anyagi hátteret adna, hogy mondjuk Rióig, a 2016-os olimpiáig biztonsággal tudjuk a szövetségi kapitányok összes kérését teljesíteni, hogy meglegyenek az áhított aranyérmek” – jelentette ki az MVLSZ elnöke.
Ami a közelebbi célt, a budapesti Eb-t illeti, Kemény Dénes úgy fogalmazott, hogy a szerződésekben foglaltak szerint is, meg a magyar vízilabda hagyományai alapján is az elvárás az elődöntő elérése.
„A négy közé jutást, ha aztán netán nem is nyerünk, nem lehet kudarcnak tekinteni. Kudarc az, ha a csapat az elődöntőbe sem jut be – mondta. – Az elvárás tehát az elődöntő, de csalódott lennék, ha nem nyerné meg a két aranyat a két kapitány, mert ez azt jelenti, hogy valamelyik fontos meccsen kikaptak. Szerintem ők is akkor lennének boldogok, s azt szeretné a szíve mélyén Benedek Tibor és Merész András, meg a kétszer 13 játékos is, hogy meglegyen a végén az arany, miközben a normális elvárás az, hogy eljussanak az elődöntőig, s utána próbáljuk meg a maradék két meccset is megnyerni.”
Mint egy éve hivatalban lévő elnök, Kemény Dénes úgy értékelte 2013-at, hogy abból „magasan kiemelkedik a férfiválogatott világbajnoki aranya, ami mellett az elmúlt évek szerepléséhez képest azért nem törpül nagyon el a lányok vb-bronzérme sem”. Visszaidézte, hogy mindenki veregette a vállát, s majdnem annyi SMS-t kapott a barcelonai vb-döntő lefújása után, mint kapitányként régebben.
„Nem tudtam, hogyan válaszoljak, mivel ez igazából nem nekem járt, mert ugyanilyen tiszta lelkiismerettel, ugyanennyi munkát belefektetve a csapatok kiszolgálásába, lehettek volna az eredmények rosszabbak – szögezte le az elnök, megköszönve a játékosoknak, az edzőknek, hogy „értékesítették a mi munkánkat, mégpedig két szép éremmel”.
„Ugyanezt mondhatom az Universiadéra, ahonnan egy arannyal és egy ezüsttel jöttek haza a fiatalok – folytatta gondolatmenetét. – Ha a szövetség munkáját a válogatottak szereplésén keresztül nézzük, akkor a szövetség kiválóan dolgozott, de teszem hozzá, kiválóan dolgoztunk volna akkor is, vagy ha nem is kiválóan, de ugyanígy, ha nem így sikerülnek a szereplések.”
Első elnöki éve mérlegét megvonva Kemény Dénes azt is hangsúlyozta: 2013 végére sikerült „kiegyenesíteni” a költségvetést úgy, hogy a támogatói szerződéseknek körülbelül negyven százalékát sikerült megkötni az előző esztendőhöz viszonyítva.
„Anyagilag rendben vagyunk, mostantól kezdve én nem látom annak az esélyét, hogy lejárjanak a számlák és ne legyenek időben kifizetve. Minden tartozásunkat rendeztük.”
Kiemelte még tavalyról, hogy a TAO-pályázatok elbírálásának rendszerét felfrissítették, elindították a saját edzőképzést, amelyet az európai szövetség, a LEN akkreditált, s hatalmas közönségsikert aratva megszerveztek egy férfi-juniorvilágbajnokságot.
„A szombathelyi korosztályos vb-re az ország minden sarkából jöttek, de itt volt a világszövetség, a FINA teljes vezérkara is, és mindenki nagyon boldogan állapította meg: Magyarországra érdemes világversenyt hozni” – jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Kemény Dénes, az MVLSZ elnöke.
