Ötven háton szintén simán győzött (26.24), 200 vegyesen pedig még annál is egyértelműbben, 7 másodpercet verve Belmontéra. Ötven méternél picit kerekedtek a szemek, hiszen Katinka pillangón jobbat jött, mint amikor világrekordot úszott egy hónapja, ám a folytatásban szép csendben „távolodott” a virtuális piros vonal, és végül 2:03.60 perc alatt teljesítette a távot (a dubaji rekordja 2:02.13). Azért ezzel a diadallal egy újabb speciális egyéni csúcsot is felállított: zsinórban 11. alkalommal nyert ezen a távon, amivel a 2012/13-as 200 pillangós szériáját múlta felül (akkor 10-szer nyert egymás után).
Ötven gyorson ugyan „csak” második lett (nahát ), a számot a „szerspecialista” holland Inge Dekker húzta be, Katinkát viszont feltétlenül vigasztalhatta, hogy a délelőtti előfutamok után a döntőben is megdöntötte az országos csúcsot (24.66, majd 24.58). Végül pedig jött a 200 hát, s vele az ötödik aranyérem, 2:03.01-es ideje az „évszaknak megfelelő”, mondjuk így, egyébként itt sem tudták megszorítani vetélytársai.
Feltétlenül szólni kell Verrasztó Evelyn helytállásáról is: bár Katinka „árnyékában” úszott valamelyest, ám így is dicséretes, hogy négy bronzérmet sikerült nyernie: 800 gyorson (8:41.82), 200 gyorson (1:58.95), 200 vegyesen (2:11.44) és 200 háton (2:08.33).
Az uraknál ezüstök és bronzok sorakoztak, miután Gyurta Dániel kevésbé kihegyezett „állapotban”, a világrekordjától két másodperccel elmaradva ezúttal második lett a német Marco Koch mögött 200 mellen – kettejük ádáz viadalát épp egy körömnyi döntötte el, Koch ugyanis egyetlen századdal előbb érte el a falat (2:02.50 és 2:02.51). Mondjuk úgy, inkább itt történjék ez meg, mint egy világbajnokságon, avagy emlékszünk még, hogy Dani épp egy ilyen, egyetlen századon múló sikerrel kezdte világhódítását 2009-ben Rómában. Érdekes egyébként, hogy száznál még Dani vezetett, de 150-nél már Koch, a végén azonban nagyon feljött az olimpiai bajnok, de egy körömhossz hiányzott a győzelemhez A részidőket alább olvashatják a szakbarbárok.
