A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) által szervezett Társadalmi párbeszéd az olimpiáért sorozat csütörtöki, szegedi állomásán a városvezető nem tudott személyesen jelen lenni, üzenetét viszont elküldte az eseményre, amiben úgy fogalmazott: „hiszünk abban, hogy a nemes versengés nem pénz kérdése, és hogy az olimpia rendezése nem gazdag országok nagyvárosainak kiváltsága, hanem erőfeszítés, küzdelem”. Ezzel egyben utalt a Nemzetközi Olimpia Bizottság decemberben elfogadott reformprogramjára, az Agenda 2020-ra, mely nagymértékben ésszerűsítette az olimpiarendezés feltételrendszerét.
Botka László hangsúlyozta, hogy a város – melynek jelszava megegyezik az újkori olimpiák „gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelszavával – teljes mellszélességgel támogatja a magyarországi olimpia ügyét.
„A jelenlegi elképzelésnek külön erőssége, hogy Budapest mellett több vidéki város – köztük Szeged is – bekapcsolódhatna a versenyek rendezésébe, ezáltal az egész ország bekerülhet a gazdasági-infrastrukturális fejlődés mellett az olimpiai játékok hihetetlenül izgalmas légkörébe” – fogalmazott a polgármester a MOB tájékoztatása szerint.
Hozzátette, hogy egy olimpia sokkal többről szól, mint a sportlétesítmények, a szálláshelyek és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. „Az ötkarikás játékok olyan más sporteseménnyel össze nem hasonlítható atmoszférát, izgalmat és presztízst hoznak hazánkba, melyet csak az élhet át valójában, aki már személyesen is részt vett ilyen eseményen” – mondta.
A konferencián Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, az Olimpiai Védnöki Testület tagja annak a véleményének adott hangot, hogy Szeged kiváló házigazdája lenne a kajak-kenu versenyeknek, a Maty-éri pálya ugyanis már számos nagy viadalon bizonyított, és a külföldi sportolók körében komoly népszerűségnek örvend.
A szövetség első emberével egyetértett Vajda Attila, a 2008-as pekingi olimpia bajnoka is. „Egy hazai rendezésű viadal légköre semmihez sem hasonlítható, ezt én is többször megtapasztalhattam. Ha mi rendeznénk a 2024-es játékokat, valahogy megtalálnám a módját, hogy rajthoz állhassak” – hangsúlyozta.
Szalay-Berzeviczy Attila gazdasági szakember, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány elnöke rámutatott, hogy a magyarországi olimpia mellett nem csupán érzelmi érvek szólnak. Emlékeztetett rá: mint azt a megvalósíthatósági tanulmány is alátámasztja, a magyar gazdaság száz milliárdokban mérhető nyereséget könyvelne el a hazai rendezésű olimpia révén.
A MOB a szakmai konferenciasorozat mellett (melynek korábbi állomásai Budapest, Miskolc és Győr voltak) családi napokat tart, következő alkalommal szombaton a szegedi Erzsébet ligetben.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) június 10-i közgyűlésén döntött úgy, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását. Kedden pedig a Fővárosi Közgyűlés határozatban kimondta: egyetért azzal, hogy Budapest a MOB-bal közösen, az Országgyűlés támogatásával nyújtsa be pályázatát a 2024-es eseményre.
Három egyetemet is megnevezett a lehetséges helyszínek között a 2024-es nyári olimpia rendezési jogára pályázó Boston.
A Harvard az íjászversenyeknek, a Boston College a birkózásnak és a cselgáncsnak, a Northeastern University pedig a súlyemelésnek adna otthont. Emellett több más sportág küzdelmeit – például a teniszt vagy az úszást – szintén oktatási intézmények területén rendeznék meg.
„Az elképzeléseinkben kulcsfontosságú szerep jut a főiskoláknak és egyetemeknek az olimpia és paralimpia rendezésénél, segítve ezzel a játékok felelősségteljes és fenntartható megvalósítását” – nyilatkozta Richard Davey, a bostoni pályázati bizottság ügyvezetője.
A bostoni olimpiarendezés ellen fellépő csoport szerint a három legdrágább épületet, az Olimpiai Stadiont, a vízisportok központját és a velodromot a semmiből kellene felépíteni.
„Ezeknek a helyszíneknek az építési költsége a 2012-es londoni olimpián 1,6 milliárd dollár volt” – áll a No Boston Olympics nevű csoport közleményében.
Eddig Boston mellett Róma, Hamburg és Párizs jelezte kandidálási szándékát.
