Ezért épülnek stadionok?

Látogathatatlan erdő, lakópark, radioaktív fekély, turistacélpont – a világ halálra ítélt sportarénái.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) már megelégelte az ész nélküli építkezéseket, ennek szellemében hirdette meg a 2024-es ötkarikás játékok pályázatát, és ez jelentheti Magyarország esélyét is: olyan stadionokat, sportcentrumokat és olimpiai falut kell létesíteni, amely intézmények később is hasznosulhatnak. Alább jön egy sereg olyan példa, amikor a létesítmények megálmodói még nem ezen a szemüvegen keresztül nézték a világot.

Hát persze, hogy a Colosseummal kezdünk! Nem poénnak szánjuk, a római amfiteátrum is „elhagyott” stadion. Az elliptikus alaprajzú (156×188 méter, magassága csaknem 50 méter) arénát Krisztus után 70-től 80-ig építették, Titusz császár adta át, a megnyitó ünnepségen a feljegyzések szerint 5000 vadállatot vonultattak, majd áldoztak fel. Gladiátor- és állatviadalokra tervezték, mintegy 87 ezer ember befogadására lehetett alkalmas fénykorában, és hatalmas rudakra feszülő ponyvákkal fedhető is volt. 217-ben először egy villámcsapás és több földmozgás tette használhatatlanná, de felújításából számtalan római császár csinált presztízskérdést. 523-ban volt benne az utolsó esemény, majd lakásokat alakítottak ki benne, és templomot is, funkciótlannak vélt köveit pedig széthordták az örök város építésére. Az újkor hajnalán tervben volt itt gyapjúgyár és munkásszállás, kacérkodott újjáépítésével aztán több pápa is. A 18. században kezdődtek az épület valódi állagmegóvási munkálatai, a külső téglafalakat és a boltíveket részlegesen helyreállították néhány évtized alatt. Az 1990-es években egy magánbank finanszírozásából tették szinte teljesen látogathatóvá.

Akasztó, Stadler

Az első aréna, amely mindenkinek eszébe jut, ha e témáról esik szó. A nagyfai börtönből nemrég szabadult „kreatív vállalkozó”, Stadler József akasztói álmáról ma már széles körben is napvilágot látott, hogy az Ingatlan.comon kétszázmillió forint körüli összegért árulják, érdemes is belepillantani a hirdetési szövegbe: „Valamikor szebb napokat látott ez a sportlétesítmény. Az adottságai most is nagyon jók, csak gondos gazdára vár, és újra régi fényében ragyoghat. Az árával nem viccelni akartam Aki egy kicsit is konyít hozzá, az tudja, hogy a kikiáltási ára nevetséges a valódi értékhez képest. Ez van ”

Hát hajrá!

A Bács-Kiskun megyei falucskában a kilencvenes évek derekán teremtett egy reménykeltően erős csapatot Stadler, egy év alatt feljutottak a másodosztályból az elsőbe, amikor már az új és modern ékszerdobozban fogadhatták az ellenfeleket. 1998 nyarán a vállalkozót elítélték, a csapat pedig becsületből lejátszotta a szezont, majd kiesett az élvonalból, és megszűnt. A stadionban sorra nőttek a fák, ma 220 millióért bárki megveheti.

A BEK-győztes edző, Bölöni László labdarúgókénti „bölcsője” is ebek harmincadján van, a történet hasonlatos az akasztóihoz: a fenntartónak lett annyi. A dicsőszentmártoni Chimica Tarnaveni nevű csapat 6 ezer férőhelyes stadionja sorsát a helyi Chimica vegyi üzem bezárása pecsételte meg. A gyár végrehajtója 1,2 millióról már 650 ezer euróra csökkentette az eladási árat, mindenképp pénzt akar a létesítményből, nincs, aki lebontsa. Néha bejárkálnak focizni a helyi gyerekek.

A neves futballszakemberek vonalán megyünk tovább. Sir Alex Ferguson 1974-ben egy skót csapat kispadján kezdte edzői karrierjét, a Firs Parkban az East Stirlingshire trénere volt. A klubocska 1880-ban alakult. Más egyletekhez hasonlóan az erősen idényjellegű krikettet egész évben űzhető sportággal akarták kiváltani, így találták meg a focit. Az East Stirlingshire ma is vitézkedik, mégpedig a skót negyedosztályban, de már nem a videón látható 1800 fős stadionocskában, ahol egy-egy meccsre 12 ezer ember is összegyűlt. A szövetség bezáratta a szabványoknak nem megfelelő, később elgazosodó pályát. Nagy-Britanniában egyébként számos kis stadiont hagytak ilyen módon hátra (a Hull City Boothferry Parkja, a darlingtoni Feethams, a Hendon FC Claremont Roadja).

Pripjaty (egykori) ipartelepülés az atomerőmű-katasztrófa miatt hírhedté vált Csernobil mellett helyezkedik el. Nevéből, ha a futballra gondolunk, a második, a harmadik és a negyedik betű a legfontosabb: RIP. Az AFK Groundhopping Hungary Facebook-oldalán bukkantunk rá az egykor biztosan hangulatos kis futballaréna képeire, ahol a lelátókaréj ma már egy csöndes erdőcskét ölel körül. A képek leírásában az olvasható, hogy hivatalos futballcsapat soha nem játszott itt (más forrásokban azt találtuk, hogy Építők néven egy alsóbb osztálybeli csapat otthona volt rövid ideig), a csernobili katasztrófa után pedig ember nem tehette a lábát a játéktérre (se) többé. Mint ahogy 1986. április 28-án a város és környéke, úgy az aréna feletti uralmat is a természet vette át. A szellemvárost jelenleg is rendfenntartók őrzik. Tilos bármihez is nyúlni, a normál háttérsugárzás tízszerese mérhető itt a tragédia után harminc évvel is.

Nyugat felé indulunk: 1973 és 2001 között szolgálta a Schalkét a gelsenkircheni Parkstadion, futball mellett atlétikai eseményeknek adott otthont. 1998-as felújításáig 70 ezer, ezt követően 62 ezer néző befogadására volt alkalmas. 2001-ben aztán a kék-fehér klub áthurcolkodott a szomszédba, az új, multifunkciós Veltins Arénába. A régi stadiont edzőpályának használják, a lelátó egyes részei gazosak, másokat le is bontottak, futókörét visszavette a természet. Az 1974-es németországi focivébén Jugoszlávia kilenc gólt lőtt itt Zairénak, fellépett itt a popkirály Michael Jackson és a Pink Floyd is. Így múlik el a világ dicsősége.

A Wiener Athletiksport Club stadionjában játszotta első hivatalos mérkőzését a magyar labdarúgó-válogatott 1902 októberében. Az arénáról korábban is írtunk már, ma egy atlétikai és teniszközpont része, lelátóját felveri a gaz, fák is nőttek benne.

És akkor ami miatt a felvezetőben sopánkodtunk: 2004-ben, tehát alig tizenkét éve rendezett Görögország olimpiát – másodszor. Ész nélkül húzták fel a létesítményeket csaknem 3 milliárd dollárnyi drachmáért, illetve euróért, egy pillanatig nem gondolkodva az utóhasznosításukon. A strandröplabda-pályától az olimpiai falu medencéjéig mind-mind a csernobili képeket megszégyenítő látványt mutatnak. Szívjuk a fogunkat együtt a szlalomkajakversenynek otthont adó aréna látványán!

Alig látszik már a lomboktól a nyugat-balkáni hegyek oldalába betonozott létesítmény, pedig alig több mint két évtizede még a téli sportok csúcseseménye volt itt. Néhány ezer év alatt talán elbomlik Kérdés azért, érdemes-e olyan országnak, városnak olimpiát adni, ahol nem hasznosulhat később az „épített örökség”. A látvány tragikus. Oké, politikai szempontok érvényesülhettek...

A Paraná játszott ebben a stadionban, néha az Atlético Paranaense és a Coritiba is. „Halálát” a 2006-os vb-stadionépítési láz okozta.

Tíz éve zárt be a legendás londoni Ágyúsok stadionja, a Highbury, a költözés után két, alapvonal-oldali lelátórészét lebontották, helyén lakóövezetet alakítottak ki. Két évvel korábban a Manchester City is új helyre ment, a régi létesítmény kezdőkörében emlékművet emeletek az arénának. Szó volt már a brazíliai helyzetről: az elhagyatott stadionokra gyűlnek az ötletek – például hogy legyenek szükséglakások bennük, mint az 1997-ben üresen maradt indianapolisi baseballstadionban. Barcelonában egy mór stílusú ősrégi bikaviadal-helyszínből pláza lett, a montréali olimpiai kerékpárcsarnokból állat- és növénykert, méghozzá eléggé csinos.

Grönland legalább előrelátó: nem veri magát felesleges beruházásokba, nincs nemzetközi mérkőzések rendezésére alkalmas labdarúgó-létesítménye

Lazításként egy videó a huszonhat év használat után, 2001-ben elhagyott detroiti, 80 ezer ülőhelyes Silverdome stadionnal – két keréken. A Silverdome-ot roncsderbiversenyekkel próbálták feltámasztani, de műszaki állapota ma már csak arra ad lehetőséget, hogy az interneten téglánként árulja magát. Bontása ezekben a hetekben kezdődik.