Vereséggel kezdtük a világbajnokságot, de bizakodhatunk

Néhány percnyi NHL-es iram elég volt a szlovákoknak a győzelemhez. A harmadik harmadban azért izzadtak.

Gabay Balázs
2016. 05. 07. 12:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A realitás azt mondatta velünk, hogy nincs esélyünk Szlovákia ellen a szentpétervári nyitómeccsünkön, de még jól emlékezhettünk a hét évvel ezelőtti svájci mérkőzésünkre ellenük, ahol néhány másodperccel a vége előtt tudták csak bekotorni a győztes gólt Hossáék. Emellett a fogadatlan prókátorok és az elismert hokiszakértők is azt mantrázták az utóbbi hetekben, hogy ezúttal jóval nagyobb sanszunk van a pontszerzésre a vébén, mint 2009-ben.

Hári János nélkül, de több száz hangos magyar szurkolóval a hátuk mögött korcsolyáztak a jégre a magyarok, akiknek igazából nem volt veszítenivalójuk az északi szomszéd ellen, amely NHL-es és az orosz ligában játszó jégkorongosok sorával – de Hossa, Chara és Gaborík nélkül – állt fel.

Épp ezért is volt kissé meglepő, hogy nem voltak lehengerlő fölényben a meccs elején, de egy-egy összecsapásnál, egyegyezésnél látszott, hogy ők a kanadai, az orosz, a szlovák bajnokságban edződnek, nem a MAC-ban vagy a Diósgyőrben. Rajnának leginkább távoli lövéseket kellett hatástalanítania, az viszont kezdettől szembetűnő volt, hogy Sofron nagyon él, ügyesen cselezget a szlovák védők gyűrűjében.

Az enyhe szlovák fölény góllá érett: egyik kontrájuk végén egy kipattanóból vezetést szereztek a védő Sekera révén, ám percekkel később hasonló akcióból egyenlítünk. Bartalis gyönyörűen hozta fel a pakkot, Konrad védett, a kipattanót meg Galló szemfülesen bekaparta. A gólt Banham nevére írták, ő ért bele utoljára a korongba (1-1). Már a szünetre készültünk, amikor Sekera egy buli után rásimította messziről, ami Jurco lábán irányt változtatva vágódott Rajna kapujába (2-1). Ebben sajnos jobbak voltak, hamarabb odaértek a lepattanókra, mint mi, és gyorsabban reagáltak a kapu előtti kavarodáskor.

Chernomaz a második harmadban próbálta kevergetni a sorokat, de látszott, hogy az A csoportos iramot még szoknunk kell. Konradnak kétszer-háromszor ha védenie kellett, de nagyot egyet sem. A másik oldalon NHL-es gól született: a detroiti Jurco kapta meg a korongot a magyar kapu mögött, gyönyörűen fordult be, és vakon passzolt az Edmonton Oilers védőjéhez, Sekerához, aki nem hibázott (3-1). 40 perc alatt tízszer lőttünk kapura, a szlovákok majdnem dupla annyiszor, átaludtuk ezt a harmadot.

Észlelte ezt Rich Chernomaz is, a magyar szövetségi kapitány alaposan feltüzelte fiait a harmadik harmadra. Galló szép egyéni akcióval – két szlovák feküdt a jégen – jelentkezett, majd emberelőnybe kerültünk. Sofron akkorákat osztogatott, hogy csak na, nemhiába szokta cukkolásból kiabálni neki gyakran a magyar tábor: Puha vagy, Sofi! Kezdtünk feljönni a kapura lövések számát illetően: egy percen belül Sebők Balázs, Kóger és Wehrs is tesztelte Konrad reflexeit. A szlovákok sehol nem voltak ekkor, szinte végig magyar ütőkön vándorolt a korong. Zavarodottságukat jelzi, hogy Jaros egy ízben teljesen feleslegesen kiemelte a pakkot a nézőtérre, ülhet is a padra két percre. Hiába tüzeltünk ebben a harmadban majdnem háromszor annyiszor a szlovákok kapujára, mint ők a miénkre, ők szereztek gólt. Fél perccel azután, hogy lehoztuk Rajnát, eladtuk a pakkot, Lusnáknak pedig nem jelentett gondot az üres kapuba passzolni (4-1).

A meccs embere a magyar csapatból Galló lett, a szlovákoknál Sekerát választották a legjobbnak. A végső dudaszó után méltán zúgott a magyar himnusz, ugyanis hiába kaptunk ki 4-1-re a nyitómeccsen, a meccs összképét tekintve sikerült elhomályosítanunk, hogy egy stabil A csoportos csapat küzdött egy stabil divízió I-essel.

Vasárnap 11.15-kor jön a világ- és olimpiai bajnok Kanada elleni csata.

Rich Chernomaz szövetségi kapitány nyilatkozata a mérkőzés után: „Idegesen kezdtünk, majd a bekapott gól után magunkhoz tértünk, és egyenlítettünk. A második harmadban a szlovákok jobbak voltak, jól védekeztek, és percekig beszorítottak bennünket. A harmadik harmadban játszottunk a legjobban, emberelőnyöket harcoltunk ki, de sajnos, nem tudtuk ezeket gólra váltani. Ez a helyzet, amikor a legjobbak között szerepelsz. Vasárnap szülőhazám, Kanada ellen játszunk. Az ellenfél úgy járatja a korongot, olyan gyorsan tud kijönni a saját zónájából, és a védekezésből támadásba fejlődni, amihez az én játékosaim nem lehetnek hozzászokva. A lehető legkevesebb hibával kell vasárnap játszani.”

80. JÉGKORONG-VILÁGBAJNOKSÁG
B CSOPORT (Szentpétervár)
SZLOVÁKIA–MAGYARORSZÁG 4-1 (2-1, 1-0, 1-0)
SZLOVÁKIA: Konrád – Sersen, Meszáros, Réway, Dano, Bakos – Sekera, Marincin, Jurco, Viedensky, L. Hudácek – Mikus, Granák, Dravecky, Bartánus, Marcinko – Svarny, Jaros, Lusnák, A. Stastny, Hrnka. Szövetségi kapitány: Zdeno Cíger
MAGYARORSZÁG: Rajna – Wehrs, Dudás, Nagy G., Sofron, Bartalis – Szirányi, Sagert, Kóger, Galló, Sarauer – Stipsicz, Vas M., Kovács Cs., Vas J., Sebők – Garát, Benk, Magosi, Nagy K., Banham. Szövetségi kapitány: Rich Chernomaz
Gólszerzők: 7. perc Marcinko (1-0), 13. perc Banham (1-1), 17. perc Jurco (2-1), 35. perc Sekera (3-1), 57. perc Lusnák (4-1)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.