Sokunk boldog gyerekkoráig, a nyolcvanas évek elejéig kell visszatérnünk, mert akkor láttunk legutóbb olyat, hogy ennyi csapatsportban tündökölt a magyar válogatott. Ma már (még?) elképzelhetetlen magasságokban jártunk: vízilabdázóink és kézilabdázónk mellett női röplabdázóink és női kosárlabdázóink is a legjobb négy között voltak az 1980-as moszkvai olimpián, labdarúgóink erős selejtezőcsoportból jutottak ki csoportgyőztesként az 1982-es és az 1986-os világbajnokságra (amelyen akkor még csak 24 csapat vehetett részt).
Jövőre páratlan év lesz, se olimpiát, se futball-vb-t nem rendeznek, mi viszont páratlan időket élünk azzal, hogy – labdarúgóink idei, több évtizede várt Eb-szereplése után – 2017-ben nemcsak kézi- és vízilabdázóink, hanem női röplabdázóink és (mint szerdán este bizonyossá vált) mindkét kosárlabda-válogatottunk részt vehet a kontinensviadalon.
A világ legnézettebb sportágai közé tartozó röplabdában és kosárlabdában 2017-ben kontinensbajnokságot tartanak, olyan pedig jó fél évszázada nem volt, hogy e két labdajátékban legalább három csapatunk egyszerre legyen ott az európai porondon (a hatvanas években még férfiröplabdában is a kontinens elitjéhez tartoztunk, olyannyira, hogy Eb-ezüstöt szereztünk).
Női röplabdázóink tavaly nyolcaddöntővel tértek vissza közel három évtized után az Európa-bajnokság mezőnyébe, másfél hónapja pedig rémisztő izgalmak közepette – és legjobb játékosunk, Sándor Renáta nélkül – sikerült megint a kijutás a kontinensviadalra.
Szintén a hatvanas években fordult elő legutóbb, hogy mindkét kosárlabda-válogatottunk ott lehetett az Európa-bajnokságon; negyvennyolc évet kellett várni az újabb kettős sikerhez.
Férfi kosarasaink 1999 óta nem jártak ilyen magaslatokban, nyári felkészülési vereségekkel vágtak neki a selejtezősorozatnak, de Stojan Ivkovic szövetségi kapitány vezetésével, fényes sikert arattak a tétmeccseken. A kapitány elképzelése ütős válasz lett a kritikákra, erős ellenfelekkel játszatta felkészülésként a csapatát, elviselte velük inkább az átmeneti sikertelenséget, a válogatásnál pedig az emberi tulajdonságokat vette elsősorban figyelembe. Stefan Svitek női kapitány a korábbi sikertelen időszak ellenére is élvezte a bizalmat, és ez megtérült. A 2013-as Európa-bajnokság előtt még csak közel járt a kijutáshoz, a szövetség vezetése utólag jött rá, kár, hogy nem tartottak ki mellette ezek után. Tavaly tavasszal vette át újra az irányítást, de a júniusi magyarországi Eb-n kiesett legjobbjainkkal a soproni csoportból. Svitek viszont maradt, ami bölcs döntésnek bizonyult, februárban Pécsett, két napja Pöstyénben verte meg a mieinkkel hazája válogatottját, Szlovákiát, így csoportelsőként szerzett jogot a jövő évi Európa-bajnokságra. A szakvezető tavaly teljesen szabad kezet kapott, fiatalokat épített a csapatba. A nyáron egy hónapig dolgozhatott együtt velük, majd novemberben újabb egy hétig. Tegyük hozzá, a frissen honosított amerikai Courtney Vandersloot szokatlanul kemény tempót diktált a társainak, akik igazi csapattá álltak össze. Legalább öt-hat játékos tudott kiemelkedőt nyújtani az utóbbi években magasabban jegyzett Szlovákia ellen.
Női kosarasaink Csehországban, a férfiak Kolozsváron játszanak a jövő évi Eb-n, nyár elején és végén érdemes lesz elkísérni őket a közelbe.
