Amikor vészhelyzetbe kerül egy csapat, bevált recept a bajok orvoslására egy olyan edző szerződtetése, aki ezer szállal kötődik a klubhoz. Így próbálták megállítani a szabadesést a Manchester Unitednél Ole Gunnar Solskjaer, illetve a Real Madridnál Zinedine Zidane „hazacsábításával”. A csodaszer egy darabig működött, de aztán folytatódott a vesszőfutás.
Az MTK-nál is hasonló módszerrel próbálkoztak március 10-én, amikor a Ferencvárostól elszenvedett 3-1-es vereség után menesztették Feczkó Tamást, és az „MTK-s DNS-sel” rendelkező Lucsánszky Tamást szerződtették vezetőedzőnek. Az 52 éves szakember nem is titkolta, húsz éve várt a hívó szóra, és óriási elánnal vetette magát a munkába az Új Hidegkuti Nándor Stadionban. Csakhogy csodát ő sem tudott tenni, eddig vele öt vereség és csak egy győzelem a kék-fehérek mérlege, a szombaton a Pakstól elszenvedett kudarcot követően már csupán három pont választja el Kanta Józseféket a 11., kieső helyen tanyázó Diósgyőrtől.
– Meg fogjuk oldani a bennmaradást, nem tudom elképzelni, hogy ne oldanánk meg, mert különben belehalok – indított magyar NB I-es futballedzőtől szokatlan hévvel és érzelmesen Lucsánszky, aki a ferencvárosi utánpótlásnál betöltött állását adta fel az MTK vezérkarának hívó szavára. – De nem lesz egyszerű. Egyesek szerint az a szerencsénk, hogy vannak még gyengébb csapatok is az MTK-nál, de pillanatnyilag a számok nem ezt mutatják: tavasszal messze leszakadva mi vagyunk az utolsók, az összesítésben tizenkettedik Haladás például 19 pontot gyűjtött, mi pedig csak hetet, két győzelemmel, egy döntetlennel és kilenc vereséggel. Ez egy olyan folyamat, amit nekem sem sikerült megállítanom, de az utolsó három fordulóban meg kell kapaszkodnunk!
Márpedig három olyan csapat lesz az ellenfél, a Mezőkövesd, a Vidi és a Honvéd, amelyek bőven megelőzik a kék-fehéreket. Lucsánszkyt imádták a Ferencvárosnál, kiváló munkát végzett a Népligetben, most azonban mintha átok sújtaná az MTK-t.
– Bár nem számítottam ilyen vereségsorozatra, de azt tudtam, hogy a csapat nincs jó állapotban és sorozatban. Az viszont engem is sokkolt, hogy egyelőre képtelen vagyok segíteni. Nem arról van szó, mintha nem tudnék hatni a játékosokra, az élet dob olyan körülményeket, amelyekkel nem tudok mit kezdeni. Rengeteg a sérültünk, bizonyos posztokon már nem a B, hanem a C variáns játszik. Vékony a keret, játékvezetői tévedések is sújtanak bennünket, de nem akarok magyarázkodni. Schäfer Andrással is tudnánk mit kezdeni, aki már a Genoa játékosa, ő például tud futni, de Andris elszerződése nem magyarázat a szereplésünkre. Mindenki azt hitte, úgysem lesz probléma, majd csak megnyerjük azt az egy meccset, amivel biztosíthatjuk a bennmaradást. Hát egyelőre nem nyertük meg…
