Fotó: MTI/Petrovits László
– Mészáros Ferenccel kiegészítve fel is sorolta a Vasas akkori kezdőcsapatát. Ön elsősorban a nagy munkabírásával tűnt ki. Minek köszönhetően? Többet edzett a társainál?
– Nem, valószínűleg ez inkább alkati kérdés. S igyekeztem sportszerűen élni, nem vettem részt a kimaradozásokban. S olykor szerencsére az én lábam is elsült.
– Mint például Bolívia ellen. A 6-0-s győzelem összefoglalójából éppen az ön gólja hiányzik. Valószínűleg lemaradt róla az operatőr…
– Lehet, de kár érte. A góljaim közül én is arra emlékszem a legszívesebben, tényleg szépen kilőttem a pipát.
– Pályafutása végeztével milyen indíttatásból lett újságíró?
– Az edzői pálya nem vonzott, helyesebben éreztem, nem vagyok elég erélyes ahhoz, hogy felnőtteket irányítsak. Gyerekekkel foglalkoztam, de mindig vonzott az újságírói pálya, így végül ott kötöttem ki.
– Immár nyugdíjasként milyen szemmel nézi a meccseket? Futballistaként vagy újságíróként?
– Inkább futballistaként. Szeretem magam beleélni a játékba, s örülök, ha valami szép megoldást látok.
– Meccsekre szokott kijárni?
– A válogatott mérkőzésekre néha kilátogatok, de többnyire inkább tévében nézem a meccseket, úgy viszont annál többet. Mostantól majd ismét kijárok az Illovszky-stadionba, s szurkolok a Vasasnak. S persze a válogatottnak, hogy ismét jusson ki az Eb-re.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!