Érem helyett kabalababa

Ha már az olimpiai kvóta nem lehet meg, legalább éremmel utazzunk haza Kvangdzsuból, a 18. vizes világbajnokságról, és ne csak egy kabalafigurával, ahogy Keszthelyi Rita csapatkapitány könnyeit nyeldesve mondta a 16-10-re elveszített, spanyolok elleni elődöntő után, szerdán. Ehhez pénteken meg kellett volna verni Ausztráliát a bronzmérkőzésen a Nambu egyetem uszodájában, de nem sikerült, 10-9-re kikaptunk.

Az ellenfél nem nyeretlen kétévesek gyülekezete, az első női vb-t 1986-ban, Madridban Ausztrália nyerte, legutóbb négy éve, Kazanyban voltak a négy között az auszik, negyedikek lettek, ilyen végkifejlettel most is kiegyeztünk volna.

Csakhogy nem úgy indult a meccs, 3-0-ra elhúzott az ellenfél, igaz, utána mi lőttünk négy gólt zsinórban. Hiába, nők, mondta egy sokat tapasztalt, enyxhén szexista beállítottságú kolléga.

Gurisatti lefordulásból szerzett góljával még mindig mi vezettük 6-5-re, de szintén gyors kontratámadásból fordított Ausztrália. Ekkor már nem a 18 éves, fogszabályzós Magyari Alda védett, hanem a rutinosabb Gangl Edina. Keszthelyi parádés ívelésével 7-7-re egalizált Bíró Attila csapata, a kapitány majdnem dobott egy szaltót a gyönyörtől. Kimondottan szórakoztató volt a meccs, kár, hogy Gurisatti túlságosan is jól szórakozott, azaz elszórakozott egy előnyt. Jött is a büntetés, Ridge vezető gólja képében (7-8). Fórban Leimeter kiejtette a kezéből a labdát, még szerencse, hogy Gangl bravúros védéssel megakadályozta, hogy két góllal elmenjenek az ausztrálok.

Az utolsó negyed Gurisatti góljával indult, nem értettük, miért érvénytelenítette a kanadai bíró. Halligan ejtését Gangl benézte, 7-9-nél látótávolságon kívül került a bronzérem. Keszthelyi lövését Palm a lécre tolta, Webster akciógólt lőtt (7-10), ezzel úgy tűnt, érdemben véget is ért a meccs.

Szilágyi próbálta menteni a menthetőt (8-10), de utolsó esélyünket is ő szalasztotta el, amikor szeleburdi módon a blokkba bombázta a fórunkat. De még mindig nem volt vége, ötméterest kaptunk szűk három perccel a vége előtt, amit Keszthelyi belőtt, 9-10. Vályi hihetetlen módon kihagyta a meccslabdát, azaz Palm védett, Bíró pedig a kispad támláját verte a két öklével dühében. És még mindig volt hátra két perc! Gangl mindent védett, fél perccel a vége előtt megint kihagyhatatlan helyzetbe kerültünk, de kihagytuk, és győzött Ausztrália, elúszott a bronzérem.

Bíró Attilától azt kérdeztem, hogyan lehet ép ésszel kibírni egy ilyen balszerencsés körülmények között elveszített meccset.

– Hát, nehezen. Az elején jobbak voltak az ausztrálok, de aztán kiegyenlítettünk, majd a végén még egyszer visszajöttünk háromgólos hátrányból, de kihagytuk a lehetőségeket ahhoz, hogy akár egy döntetlenre, ötméteres-párbajra mentsük a meccset. Nem tudom, melyik a jobb, így vagy úgy kikapni. Minimálisan voltak jobbak az ausztrálok, illetve nem is voltak jobbak. Ami tény, hogy a világligához képest, ahol hatodikok voltunk, határozottan előreléptünk. Ha azt vesszük, hogy a kezdőcsapatomból két játékos kiesett erre a világbajnokságra, a legjobb védőnk, Szűcs Gabi, gerincsérv miatt, Rebecca Parkes pedig törött ujjal játszott, valóságos hősként, mert még gólt is dobott. De így is kevesebbet tudtam őt játszatni. Magyari Alda a jövő nagy kapusa, ma azért kezdett, mert Gangl Edinának nem nagyon ment a spanyolok ellen. De hát Aldának is kell még egy kis rutin. Ott vagyunk a világ négy legjobb csapata között, de nyilván csalódott vagyok az elvesztett bronzérem miatt. Lesz még két lehetőségünk kijutni az olimpiára, először a januári budapesti Eb-n, majd utána a világselejtezőn. Nem is kérdés, hogy ott leszünk Tokióban.

Női vízilabda bronzmérkőzés:

Magyarország-Ausztrália 9-10 (3-3, 3-4, 1-1, 2-2 )

Góldobóink: Keszthelyi 3, Gurisatti 2, Leimeter, Csabai, Parkes, Szilágyi.