A Magyar Kézilabda Szövetséget megdöbbentette a hamis sajtókampány

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) döbbenten áll a 2022-es Eb-vel kapcsolatos hamis sajtókampány és az olvasók megtévesztése előtt, hiszen a sajtóban megjelent állításokkal ellentétben Kocsis Máté MKSZ-elnök soha nem említett még csak becslést sem az Eb-re épülő budapesti multifunkcionális csarnokkal kapcsolatban.

„Az MKSZ tavaly nyári sajtótájékoztatóján elhangzott, hangsúlyozottan (!) becsült összegek, a Budapesten kívüli infrastruktúra-fejlesztésekre vonatkoztak, külön-külön az esetleges veszprémi és szegedi beruházásokra. Mindez a szövegkörnyezetből és a szöveg elemi szintű értelmezéséből mindenki számára kiderül. Az összegek becslése pedig azért volt hangsúlyos a vidéki csarnokok esetében is, mert a tavalyi sajtótájékoztató időpontjában semmilyen pontos költségterv nem állt rendelkezésre.

A helyzet tisztázása érdekében szükséges közölnünk a tudósítás és a Kocsis Máté által elmondottak szöveg szó szerinti leiratát, amely jól érthetően nem az új fővárosi arénára vonatkozik:

Az idézett híradás azzal vezeti fel az elnök szavait, hogy: az Európa Bajnokság miatt a Veszprém Arénát bővítik, Debrecenben felújítják a Főnix csarnokot, Szegeden pedig egy vadonatúj, 8000 férőhelyes sportcsarnokot építenek. Egyelőre a tervezés zajlik, a munkálatok csak akkor kezdődhetnek meg, ha a szövetség a kormánnyal is egyeztet.

Kocsis Máté: „Ha befejeződik a tervezési szakasz – mert például Szeged és Veszprém ügyében már megtörtént -, akkor az erre vonatkozó költségekre is tudok válaszolni. Nyilván jelentős, szerintem az infrastrukturális fejlesztésekkel együtt 10, akár 15 milliárd forintot is elérő beruházásokról lesz szó. De ezek csak becslések, a tervezői kalkulációkon sok múlik.”

Az új budapesti arénáról pusztán a tudósítás zárásaként, a narrációban esett szó: „Budapesten a Papp László Sportaréna lesz a mérkőzések otthona, de a szövetség egy új sportcsarnok építését is javasolja majd a kormánynak.”

Értelemszerűen tehát még szó sem lehetett az új budapesti aréna bármilyen költségéről.

Miként az MKSZ korábbi, július 4-én kiadott közleményében is szerepel, a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság infrastruktúra-fejlesztései nem tartoznak az MKSZ hatáskörébe, a szövetség a torna szervezési tevékenységéért felelős. Megismételjük tehát: az MKSZ-nek nem tartozik a feladatai közé semmilyen infrastruktúra-fejlesztés, semmilyen csarnok építése a 2022-es EB-vel kapcsolatban, éppen ezért nem kívánunk ezzel kapcsolatos építőipari, tervezési és kivitelezési folyamatokra reagálni sem most, sem a jövőben.

Azt is szomorúan látjuk, hogy tudatosan vagy tévedésből, de következetesen összemossák a sportesemény szervezési költségeit az egyéb beruházások – például a későbbiekben más sport- és kulturális rendezvényeknek otthont adó csarnok – költségeivel. Hasonlóképpen, a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020-as Európa-bajnoksággal kapcsolatos rendezési kiadásaiba is abszurd lenne beszámítani az épülő új Puskás Ferenc Stadion költségeit. Az új budapesti arénával kapcsolatban javasoljuk, forduljanak a fejlesztésért felelős Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt.-hez.

Az MKSZ feladata és felelőssége a 2022-es Európa-bajnoksággal kapcsolatban a magyar válogatott megfelelő menedzselése és versenyeztetése mellett a torna és a verseny teljeskörű megszervezése és lebonyolítása. Büszkék vagyunk rá, hogy 2022-ben – hazánk történetében először – felnőtt férfi világversenyt rendezhetünk, ennek elnyerése valódi sportdiplomáciai sikert jelent. A torna során Magyarország 3 csoport küzdelmeinek (valamint egy középdöntő-csoport mérkőzéseinek és a döntő hétvége találkozóinak) ad otthont, ezekre pályázott a Magyar Kézilabda Szövetség.

A Szervező Bizottság a jelenleg aktuális és végrehajtandó feladatoknak megfelelően fölállt, több hónapja működik, pontos ütemterv szerint dolgozik, folyamatosan együttműködik a szlovák és az európai szövetséggel annak érdekében, hogy jól megtervezett és jól megszervezett Eb-t láthassanak a nézők 2022 januárjában.

Sajnálatosnak tarjuk, hogy a sajtó egy része először csúsztatásokkal téveszti meg a sport iránt érdeklődő hírfogyasztókat és csak ezt követően fordul kérdéseivel a kézilabda szövetséghez. Fordítva talán elkerülhető lett volna a félreértés, de vélhetően nem ez utóbbi volt a cél” – olvasható a Magyar Kézilabda Szövetség közleményében.