– Az elmúlt négy évben azért küzdöttem, hogy Tokióban 2020-ben versenyezhessek, erre építettem a felkészülésemet, erről szólt az életem. Ugyanakkor az elmúlt hetekben azzal a tudattal néztem a híreket, hogy én is azt gondoltam, a halasztásnak van realitása. Elkezdtem barátkozni azzal a gondolattal, hogy ha nem idén, hanem jövőre rendezik meg a tokiói játékokat, akkor ott kell majd a legjobb formában lennem. S ezzel a gondolattal nagyjából megbarátkoztam. Akadnak nálam sokkal nehezebb helyzetben levők, gondoljunk azokra, akik már a pályafutásuk végén vannak, és azt tervezték, hogy az idei olimpia után befejezik az aktív sportot. S említhetem azokat is, akiknek még nincsen kvótájuk, és ezáltal bizonytalanná vált a helyzetük, hiszen nem tudjuk, a kvalifikáció hogyan és mikor folytatódik. De azt sem, hogy lesznek-e még a szezonban egyáltalán nemzetközi versenyek, miként alakul majd a sportolók felkészülése, mi lesz a doppingellenőrzésekkel. Nagyon sok kérdés merül fel, amelyekre még nem tudjuk a válaszokat.