Nemény András ellenzéki polgármesterként nem érzi küldetésének, hogy mindent leromboljon, amit kormánypárti elődje – esetünkben a kosárlabdában – segített létrehozni a város örömére. Sajnos ez egyáltalán nem magától értetődő. A beszédéből egyébként az derült ki, hogy biztosan nem kényszerül magyarázkodásra, amiért a járvány sújtotta gazdasági helyzetben a város vélhetően komoly pénzt költ a Falcóra. A szombathelyiek számára fontos a helyi játékosokat felvonultató sikeres csapat, és fontos nekik az is, hogy a szombathelyi értékek lehetőleg maradjanak Szombathelyen, amiért nyilván tenni és áldozni kell. Ezért is adják meg a tiszteletet Perl Zoltánnak és társainak, azaz olcsó szójátékkal élve: értékelik az értékeket anyagi megbecsüléssel, látványos sajtótájékoztatóval, a bizalom jeleivel.
A példa tehát adott, ám sajnos nehezen követhető. Nem túl nagy bölcsesség, annyira kézenfekvő: ahhoz, hogy egy közösség, adott esetben egy klub és egy város megőrizhesse az értékeit, ahhoz azt az értéket meg is kell teremteni. Perl Zoltánt, Váradi Benedeket és a többieket gyerekekből válogatott sportolóvá kellett képezni, nevelni – és ebben a történetben ez a leglényegesebb. Ennek a sorrendnek a betartását ugyanis nem lehet megúszni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!