A nagy ünneplés pillanata tehát ma 18 esztendeje, 2002. május 22-én érkezett el, ehhez azonban hazai pályán legalább egy pontot kellett szereznie a csapatnak a Ferencváros ellen. Az egerszegi stadionba 16 ezren zsúfolódtak be, és a ZTE ebben az összeállításban kezdett: Turi–Kocsárdi, Urbán, Csóka, Szamosi–Nagy L., Molnár B., Balog Cs., Róth–Kenesei, Waltner. A Ferencvárosban is jól csengő neveket találhattunk: Szűcs–Balog Z., Vukmir, Dragóner, Gyepes–Kriston, Lipcsei, Szkukalek– Pinte, Gera, Penksa.
A találkozó 54. percében úgy tűnt, az ünneplés elmaradt, ekkor ugyanis Gyepes Gábor révén a Fradi szerzett vezetést, ám a 70. percben Bozsik Péter pályára küldte Radu Sabót, aki egy perccel később kiegyenlített. A közönség őrjöngött, tombolt, mindenki érezte, ezzel alighanem eldőlt a bajnoki cím sorsa. Igaz, lehetett volna izgalommentesebb is a hajrá, de Szűcs Lajos a 80. percben kivédte Kenesei Krisztián tizenegyesét, ugyanakkor ez végül már nem számított: a ZTE akkor 82 éves története során először bajnok lett!
Akkor azt hihette mindenki, ennél emlékezetesebb tettel ez a csapat nem rukkolhat elő, de ez tévedés volt. Jöttek a Bajnokok Ligája selejtezői, elsőként a horvát NK Zagreb kiverésével, majd felvirradt 2002. augusztus 14-ének a napja, amikor Zalaegerszeg az angol sztárcsapatot, a Manchester Unitedet fogadta. Ennek a mérkőzésnek lett legenda a ZTE egyik csereembere, a 90. percben győztes gólt szerzett Koplárovics Béla – ám ez már egy másik történet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!