Az ismert előzmények – a Leonard Grozavu edző és játékosa, Fülöp Lóránd közötti összetűzés – után szívszorongva várta a háromszéki szurkolótábor a moldvai nagyvárosban vívott mérkőzést. Mindjárt az első percekben kiderült azonban, hogy a Poli az első meccsen született 1-5 után valóban esélytelennek tekinti magát, Mircea Rednic edző a tartalékait küldte a pályára. Még megnyugtatóbbnak tűnt, hogy az említett Fülöp a kezdőcsapatban kapott helyet, de az edző és csapata közötti metakommunikáció is arról árulkodott, hogy – legalábbis erre a meccsre – a felek túltették magukat a sérelmeken.
Az ennek megfelelően meglehetősen békésen folydogáló meccs huszadik percében a vendégek a vezetést is megszerezték: egy beadást igyekezett kivágni Fomba, a Poli középhátvédje, ám a labda a centerezésre érkező Fülöp Istvánról – Fülöp Lóránd testvéréről – a léc alá vágódott. Ezzel nagyjából el is dőlt a továbbjutás sorsa, végleges „ítéletet” azonban az ötvenedik perc hozott: Carnat megpattanó lövését még védte Axinte kapus, de az Achahbar résen volt, a Sepsi OSK félidőben beállt hollandiai középpályása az üres kapuba fejelte a lehulló labdát (0-2).
A mérkőzés további része többnyire eseménytelenül csordogált, mígnem a 86. percben Karanović kerekítette 0-3-ra az eredményt, a középcsatár Celea kapufáról visszapattanó fejesét követően kotorta a kapuba a labdát.
Hat perccel később pedig újabb történelmi tettet könyvelhetett el a Sepsi OSK, a kilenc évvel ezelőtt alapított klub ugyanis a Román Kupa döntőjébe jutással fennállása legnagyobb eredményét érte el.
A Kolozsvári CFR sikereit leszámítva erdélyi csapat 26 éve nem produkált hasonlót, 1994-ben a besztercei Gloria el is hódította a kupát. A Steaua-utód FCSB ellen nehéz dolguk lesz a háromszékieknek, még nagyobb „fájdalom” azonban, hogy a sepsiszentgyörgyiek lelkes szurkolótábora minden bizonnyal csak a tévéközvetítés révén lehet jelen a ploiești döntőben, miután a romániai futball eseményei változatlanul zárt kapuk mögött zajlanak.
