A zárónapot felvezető sprintszámok közül az 50 férfi pillangó maradt igazán emlékezetes, miután Milák Kristóf remek egyéni csúccsal behúzta az első helyet. Ezt követte a leghosszabb táv, az 1500 méter gyors, amely végül a FINA-pontok alapján az egész viadal legjobb eredményét hozta: Kalmár Ákos életében először úszott 15 percen belül, ráadásul mindjárt nyolc egész másodperccel. A január óta Rasovszky Kristóffal Veszprémben készülő ifjú a 14:52.00-ás eredménnyel hatodik lett volna a tavalyi, kvangdzsui világbajnokságon. Kétszáz háton magyar duplának tapsolhatott a Széchy-medence melletti dombot megszálló szurkolótábor – a versenyt elővigyázatosságból zárt kapuk mellett rendezték (ebben maradtak a viadalon résztvevő országok szövetségei) –, a hölgyeknél a száz után Burián Kata kétszázon is nyert, míg a férfiaknál Telegdy Ádám ért a falhoz elsőként.

Száz gyorson két második hely született, Verrasztó Evelyn és Milák Kristóf révén, utóbbi 48.77-es ideje egészen formás idő, ha azt vesszük, hogy nincs formában, illetve, hogy egymás után úszta a számokat a három nap során. Kár, hogy a happy end elmaradt, mert a mixed vegyes váltóban Milák annyira pörgött, hogy korai rajtja miatt kizárták a magyar kvartettet. Mindazonáltal a két utolsó egyéni szám jó szájízt hagyott mindenkiben, hiszen Hosszú Katinka, ha csúcsformájától mérföldekre is jár, azért behúzta ezt a számot. A férfiaknál pedig a korábbi „uralkodók” távollétében a 17 éves Kós Hubert jelezte, a magyar vegyesúszó-hagyományok ápolásával a jövőben sem lesz gond: 1:59.06-os ideje egyértelmű jelzés, hogy óriási fejlődési potenciál van az ifjú tehetségben.
Hosszú Katinka: Fontos volt, hogy végre versenyezhettünk, még ha most a teljesítmények, az idők nem is számítottak annyira, sőt igazából egyáltalán nem, most a versenyzésen volt a hangsúly. Nyilván nem könnyű megélni, hogy Tokió és a brutális adrenalinfröccsök helyett itt vagyunk a szigeten, egy négynemzetes versenyen – de a körülmények miatt ezt is nagyon meg kell becsülni, meg hát végül is sok szép emlék köt ehhez a medencéhez. Én még nekimegyek Rómának is, a Sette Collinak, ami a nyár utolsó versenye lesz – eredetileg az az utolsó nagy viadal lett volna az olimpia előtt. Én csak azután fogok teljes fordulatszámra kapcsolni minden tekintetben, ha végre megszűnik a bizonytalanság, és tisztán kirajzolódik a következő szezon időrendje.