– Az a Sparta Praha elleni párharc volt a mi menekülés a győzelembe sztorink, csak sajnos a várva várt happy end nélkül – így emlékezett vissza Gyepes Gábor arra, hogy 2004 augusztusában a cseh bajnokkal küzdött a Bajnokok Ligájába jutásért a Ferencváros. Az volt a legutóbbi alkalom, hogy a Fradi eljutott a BL-selejtező utolsó fordulójáig, ráadásul a Molde elleni, ma esti csatához hasonlóan kedvező helyzetből várta a visszavágót.
Rossz anyagi körülmények, kiútkeresés a BL-ben
A Fradinak akkor nem kellett olyan neves csapatokat kiütnie, mint a mostani, Szergej Rebrov-féle gárdának a Celticet és a Dinamo Zagrebet. 2004-ben két megnyert párharccal eljuthatott volna a csoportkörig a László Csaba-vezette együttes. Az első akadályt majdnem leverte a csapat, az albán Tiranán csak idegenben lőtt több góllal verekedte át magát. Aztán következett a Sparta Praha elleni ütközet, amelynek az első felvonását a cseh Robert Vágner góljával 1-0-ra megnyerte a Ferencváros az Üllői úton.

– Akkoriban anyagilag rossz körülmények uralkodtak a klubnál, és mi játékosok kiszolgáltatott helyzetben voltunk – árulta el Gyepes. – A Bajnokok Ligája jelenthette volna a kiutat ebből a negatív állapotból. Hiába voltak a mindennapos viták a klubbal, a pályán egységet alkottunk. A Sparta Praha papíron Kelet-Közép-Európa legerősebb csapata volt, mégis két ki-ki meccset játszottunk ellene. Otthon Balog Zoltán cirka negyven méteres bedobással adott gólpasszt Vágnernek.
A hazai pályán elért 1-0 végül nem volt elég a boldogsághoz. A prágai visszavágón a Sparta ledolgozta a hátrányt, és hosszabbításban dőlt el a továbbjutás. Gyepest sérülés miatt korábban le kellett cserélni, a csehek pedig a 114. percben vitték be a második góljukat, amivel összesítésben 2-1-es győzelmet arattak. A Fradi az UEFA-kupa csoportkörében vigasztalódott, ahol négy pontot szerzett.
Gerával biztosan több esély lett volna
– Sok kép beugrik a prágai visszavágóról – merengett el a 26-szoros válogatott középhátvéd. – Leginkább az maradt meg, ahogy a Fradi-szurkolók hatalmas molinójának a hatása alá kerültem.
Egy Edda-idézetet írtak rá: álmodtam egy világot magamnak, itt állok a kapui előtt… Ha csak rá gondolok, még ma is fáj, hogy mekkora lehetőséget szalasztottunk el. Később sosem kerültem olyan közel a BL-hez, mint akkor.