Ivkovics Sztojan nehezen találta a szavakat. Érthető, hiszen a magyar férfikosárlabda-válogatott mélyről küzdötte vissza magát a nagy lehetőség küszöbére, majd be is tudott lépni az ajtón: sikerült a bravúr, összejött az Európa-bajnokság. A férfiak esetében a hatvanas években fordult elő utoljára, hogy egymás után két Eb-n is részt vehettek, most ez is megvan, hiszen a csapat 2017 után újra kiharcolta a részvétel jogát.
Szó szerint kiharcolta, mert nem játszott jól a kijevi buborékban, ahol a négy meccséből elég volt egyet megnyerni a cél eléréséhez, és pénteken este az osztrákok ellen volt a második esélyünk, mert csütörtökön kikaptunk a címvédő szlovénoktól. Ausztria már tizennégy ponttal is ellépett, onnan sikerült előbb hosszabbításra menteni, majd abban drámai fordulatokkal megnyerni a mérkőzést 83-81-re.
Fotó: Fiba.com
A csapatnak van még két mérkőzése a kijevi buborékban, és ha az eredmények úgy alakulnak, azaz legyőzi még egyszer Ausztriát vasárnap este, majd hétfőn Ukrajnát is, közben pedig az ukránok nyernek a szlovénok ellen, akkor a csoport első helyét is megkaparinthatja. A végső helyezés cseppet sem közömbös, azt ugyanis majd figyelembe veszik a 2022 nyarán sorra kerülő Európa-bajnokság sorsolásánál.
Fotó: Fiba.com
És most lássuk, hogyan szedte össze a szavakat az érzelmektől fűtött magyar, valamint a csalódott osztrák szövetségi kapitány:
Ivkovics Sztojan: – Az osztrákok frissek voltak, mi előző este nehéz meccset játszottunk, és ez meglátszott mindkettőnkön. Ráadásul ők láttak minket csütörtökön, tudták, mit kell tenniük ellenünk. Egy idő után azonban ők is elfáradtak, és mi ilyenkor jobbak vagyunk. Számunkra a fájdalom és a fáradtság nem létezik, olyankor is mosolyogva küzdünk tovább. Nagy szakmai elemzésekbe most, közvetlenül a lefújás után nem tudok belemenni, majd holnap, most mindenkit magukkal ragadnak az érzelmek. Most örülök, és mindenkit puszilok otthon, itt mínusz húsz fok van!
Raoul Korner: – Elismerésem a magyaroknak a továbbjutásért, s hogy megnyerték ezt a nagyon kemény és szoros mérkőzést. Szívszaggató a vereség, mert a találkozó nagy részében nemcsak vezettünk, talán mi voltunk a jobb csapat is. Magyarország megmutatta képességeit a fontos pillanatokban bemutatott óriási dobásaival, éppen ez kell a győzelmekhez. Ha a teljes képet nézzük, nem lehet sok hiányérzetünk, leszámítva néhány lepattanót és büntetőt. Fájó, hogy az utolsó lépést nem tudtuk megtenni, de igyekszünk állva maradni, és megpróbáljuk újra!
