Mit mondjunk, bizsergető most azt számolgatni, hogy labdarúgó-válogatottunk az Európa-bajnokságon az F csoportból a második helyen jut tovább, ha megnyeri a mai meccsét, közben pedig a portugálok kikapnak a franciáktól. Ha Marco Rossi csapata győz, a másik találkozó pedig döntetlenre végződik, akkor harmadikok vagyunk (hétfőn eldőlt, hogy ez is biztos továbbjutást jelent), miként valószínűleg akkor is, ha a sikerünk mellett a franciák kikapnak, mert a velük való összevetésben nekik most néggyel jobb a gólkülönbségük. Azt pedig azért mégse jelentsük ki, hogy gólkülönbséget megyünk javítani a németekhez Münchenbe, az optimizmusnak is megvannak a maga észszerű határai.
Játékosaink nyilatkozatait olvasva viszont afelől semmi kétségünk ne legyen, hogy hiszik, igenis legyőzhetik otthonában a német válogatottat. Ezt a hitet megalapozhatja, hogy a Puskás Arénában előbb a portugálok ellen a 84. percig sikerült tartanunk a 0-0-t, majd a regnáló világbajnok franciák ellen félidőben 1-0-ra vezettünk, de az 1-1-es végeredmény is a nagyon nagy bravúr kategóriájába tartozik. Mi több, kétségkívül ez a kontinenstorna eddigi legváratlanabb eredménye az erőviszonyok alapján, a skótok 0-0-ja az angolok ellen a Wembley-ben csak ezután jöhet a sorban.
Az Eb „halálcsoportjában” a németek a franciák elleni vereségük (0–1) után simán megverték a portugálokat (4-2), de a nagycsapatok közül talán a leginkább szeszélyesek. Nem volt még olyan régen a 2018-as, oroszországi vb, amelyen – ugyancsak az F csoportban! – a svédek, a mexikóiak és a dél-koreaiak mögött az utolsó helyen végeztek, így kellett hazakullogniuk. Még közelebbi dátum ebből az évből március 31-e: Joachim Löw csapata ezen a napon vb-selejtezőn Duisburgban 2-1-re kikapott az észak-macedónoktól! (Akik most három vereséggel búcsúztak az Eb-től.) Ez persze fikarcnyival sem jelent többet annál, mint hogy a németek időnként látványosan hasalnak el.
Ám a mieinknek nem is az ő vélt gyengeségükből kell erőt meríteniük, a Rossi-csapatnak megvan a maga (lelki)ereje is. Ez leginkább akkor mutatkozott meg, amikor a franciák kiegyenlítettek ellenünk, s válogatottunk nem állt be bekkelni, hogy húzzuk ki ikszre, hanem ebben a helyzetben is a győzelemre játszott. De előtte a franciák gólja is elkerülhető lett volna, ha nem nyomulunk előre túl nagy erőkkel, hogy megszerezzük a második gólunkat, mert Sallai Rolandék ebben is hittek.
