Az írek elleni volt az utolsó alkalom, hogy Marco Rossi megnézze: hol is tart a csapata? Az utolsó főpróba következett az Európa-bajnokság előtt, június 15-én már éles meccset játszik a magyar válogatott, ráadásul nem is akárki, a címvédő Portugália ellen. A magyar szövetségi kapitány a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, az írek elleni kezdőcsapat már nagyban hasonlítani fog arra a tizenegyre, amelyet az Eb-rajton szíve szerint pályára küldene. Ennek megfelelően a Ciprussal pénteken játszott meccshez képest a kapuba visszakerült Gulácsi Péter, a védelem közepébe Willi Orbán, a csatársorba Szalai Ádám, kezdő lett Nagy Ádám, ugyanakkor lehetőséget kapott a pénteken elfogódottan futballozó Bolla Bendegúz, és a gyepen hallgathatta a Himnuszt Varga Roland, valamint Kecskés Ákos is.
A magyar válogatott tehát így kezdett Írország ellen: Gulácsi – Kecskés, Orbán, Szalai A. – Bolla, Kleinheisler, Schäfer, Nagy Ádám, Fiola– Varga Roland, Szalai Á. Sallai Roland Ciprus ellen és most is kimaradt, ő még kisebb izomproblémákkal küszködik, és Marco Rossi nem akarta kockáztatni az egészségét, hiszen az Európa-bajnokságon nagy szükség lesz a Freiburg futballistájára. A meccs előtt még egy érdekesség: az UEFA összegyűjtötte az Eb-n résztvevő huszonnégy csapat beceneveit. Ahogy az angolok például Az oroszlánok, a dánok A dán dinamitok, a belgák A Vörös Ördögök, a finnek A Fülesbaglyok, az oroszok A Szbornaja, és még sorolhatnánk, a magyar válogatott Magyarok és Nemzeti tizenegy néven került fel a listára. Azaz: a mi csapatunknak nincs is beceneve...

Fotó: Mirkó István
Ahova mehettek nézők, ott szinte minden szék elkelt, azaz a körülményekhez képest telt ház, tízezer néző fogadta a csapatokat, és így ennyien fütyülték ki az íreket, akik a kezdés előtt fél percig térdre ereszkedtek. Ők pedig bosszúból az ötödik percben majdnem vezetést szereztek: egy jobbról érkező szabadrúgás után Egen hatméteres erős fejese a keresztlécről vágódott ki. A magyar válogatottban némi meglepetésre Fiola Attila a bal oldalon játszott, és a két fiatalé, Kecskés Ákosé, valamint Bolla Bendegúzé lett a pálya jobb oldala. Az írek elképzelése roppant egyszerű volt: betömörültek a kapujuk elé, és onnan kiszabadulva próbáltak meg kontrákból veszélyesek lenni. Mivel a magyar együttes nemigen tudott áttörni ezen a sűrű védelmi falon, a labda többnyire az ellenfél térfelén, de a kaputól távol vándorolt lábról lábra, és említésre méltó események nélkül telt az idő.