Semmi sem maradhat titokban a lelátón a Puskás Arénában

Megvesszük a jegyet, megkapjuk a karszalagot, bemegyünk a stadionba, a szünetben megiszunk egy üdítőt vagy egy sört, persze szurkolunk, majd a meccs után hazamegyünk. Igazán egyszerű. És közben elképzelni sem tudjuk, sőt talán eszünkbe sem jut, hogy mennyi ember dolgozik a háttérben azért, hogy mindez gond nélkül történjen meg, biztonságban legyünk, és a lehető legjobban érezzük magunkat.

Fotó: Puskás Aréna

Az Európa-bajnokság budapesti helyszínének a szervezői 2017-ben kezdték el a munkát, amely hamarosan, a június 27-i nyolcaddöntővel lényegében véget ér. A magyar válogatott vezetői csütörtökön a sajtó részére is pihentették a játékosokat, és inkább a szervezők számoltak be az első mérkőzés tapasztalatairól. Szabó Vilmos projektvezető és Fűrész Ádám projektmenedzser elmondták, hogy rengeteg dicséretet kaptak az UEFA-tól, a portugál küldöttségtől és a szurkolóktól is, akiken egyébként nagyon sok múlt. Fegyelmezetten, türelmesen tettek eleget a beléptetéshez szükséges kívánalmaknak, és ez sokat segített a gördülékeny rendezésen.

Persze, gondok azért akadtak. A nemzetközi sajtó is rácsapott, hogy homofób feliratú molinó is feltűnt a lelátón, amit a rendezők levetettek. Egy férfi néhány másodpercre beszaladt a pályára, ő ezzel bűncselekményt követett el, meg is indult ellene az eljárás. Másnak sikerült pirotechnikai eszközt becsempésznie a stadionba, őt is kiszúrták, és kivezették. Szabó Vilmos elárulta: senki és semmi sem marad rejtve, az irányítószobából mindent és mindenkit látni a lelátókon, azaz a legkisebb szabálytalanságot sem lehet megúszni. Ha pedig az UEFA egy ilyen tettért megbünteti az MLSZ-t, az polgári peres eljárásban bevasalja az összeget a bűnösön.

Az Aréna tökéletesen megfelel a legszigorúbb előírásoknak is
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Érdemes végigfutni a számokon, hányan is dolgoznak egy-egy mérkőzésen a Puskás Arénában és a közvetlen környékén: 1100 önkéntes, ugyanennyi biztonsági ember, 800 pultos a közönség büféiben, 400 felszolgáló a különböző VIP-helyiségekben, és mintegy 300-ra rúg azoknak a száma, akik a magyar szervezők és az UEFA részéről látják el a feladatukat. Lényeges kérdés a biztonság, különösen arra emlékezve, hogy az Eb rajtja előtt kiderült, egy fiatalember bombát akart robbantani a stadionban. Fűrész Ádám szerint nincs mitől félni, mert 2018 óta szorosan együttműködnek az illetékes belügyi hatóságokkal, amelyek nagyszerűen látják el a munkájukat, ezt az esetet is időben felderítették.

Egy futballmeccsen lényeges pont maga a pálya. A portugálok maradéktalanul dicsérték a Puskás Aréna gyepét, az UEFA pedig a tizenegy helyszín közül a legjobbak közé sorolta. Ami pedig a szurkolókat illeti, számukra a védettséget igazoló karszalag számít újdonságnak. Az első meccs előtt több kérés is befutott a szervezőkhöz, hogy hadd vegyék fel másnak is szalagját, mások a sort szerették volna kikerülni, de Szabó Vilmosék minden próbálkozást elhárítottak.

A Puskás Aréna „békeidőkben” 66 ezer néző befogadására alkalmas, ám az Európa-bajnokságon ez ötezerrel kevesebb. Vittek el helyet a kameraállások, az első két sorba, valamint a kispadok mögé pedig nem lehetett jegyet eladni. A portugálok elleni meccsre ­59 660 jegy kelt el, de ebből négyezren nem jöttek el. A visszajelzések alapján többen nem akarták beoltatni magukat, de azt remélve, hogy június derekára már eltűnnek a járványügyi előírások, vagy elég lesz egy PCR-teszt is a belépéshez mégis vettek jegyet, ők most pórul jártak. Budapest még két ­csoportmeccsnek ad otthont, mindkettőre minden jegy elkelt, ami 60 500 nézőt jelent. Ez tehát a franciák és a portugálok mérkőzésére is igaz, azt 34 ezer magyar élvezheti majd a helyszínen.