„Azért vagyok itt, hogy berobbanjak a Bundesligában, ez a célom” – válaszolta a német Kicker kérdésére Szoboszlai Dominik, aki hosszas várakozás után szombaton debütált az RB Leipzig csapatában a holland AZ Alkmaar ellen 1-0-ra megnyert felkészülési mérkőzésen.
„Meg szeretném mutatni, mit tudok, meccseket akarok eldönteni, és a lehető legjobb eredmény elérésére törekszem a bajnokságban, kupában egyaránt. Fiatal vagyok még, de sosem a kor számít, amikor felelősséget kell vállalni” – jelentette ki a magyar válogatott húszéves ásza.
Mint ismert, Szoboszlai szeméremcsont-sérülés miatt több mint fél évig nem léphetett pályára, hiába szerződtette az RB Leipzig tavaly decemberben, az elmúlt hétvégéig csak kívülről nézhette társait a meccseken. A cikk szerint a túlterheltség következménye volt a sérülés, amely megváltoztatta a fiatal tehetséget.
„Ha soha nem ért baj, és nem tudod, milyen érzés, akkor nem vagy annyira óvatos – állapította meg Szoboszlai. – Ha soha nem sérültél meg, nem tudod, milyen rossz tud lenni. Most már tisztában vagyok vele, hogy ha nem vagyok egészséges és emiatt nem játszhatok, annál nincs rosszabb.”
Ezzel alighanem arra is utalt, hogy nem szerepelhetett a magyar labdarúgó-válogatottban az Európa-bajnokságon, amely lehetőséget nagyon nehezen adott fel, de a jövő fényesebbnek tűnik, főleg, hogy az RB Leipzig új vezetőedzője, Jesse Marsch nagyon kedveli őt a közös salzburgi időszakukból.
„Persze, ismerem az edző filozófiáját, ő is ismer engem, tudja, mire vagyok képes – felelte a felvetésre Szoboszlai. – De ezen a szinten nem számít, hogy jól játszottál egy adott edző irányítása alatt korábban, egy másik csapatnál. Ha nem teszek meg mindent, nem állok teljesen készen, nem fogok játszani.”
A cikk megjegyzi, hogy Szoboszlainak még időre van szüksége ahhoz, hogy a kiegyensúlyozott csúcsteljesítményt lehessen elvárni tőle. Megjegyzik, hogy az AZ Alkmaar elleni meccsen volt néhány villanása, amellyel megmutatta a kivételes képességeit, de olyan is megesett, hogy egy-egy rossz passzal bajba hozta a védőit.
