irányításával a magyar válogatott kedd este reményt keltő döntetlent ért el Anglia otthonában. A világbajnoki részvételről a matematikai esély ellenére nem álmodhatunk, viszont felmértük, hogy az elmúlt években bemutatkozott fiatalok mellett kik jöhetnek esetleg számításba a közeljövőben.
Több szóba jöhető játékos – Bukta Csaba, Kiss Tamás, Németh András – pályára lépett kedden az U21-es válogatottban, amely sima, 5-1-es vereséget szenvedett Németországtól. A Gera Zoltán irányította csapat nem tűnik aranygenerációnak, idei hét tétmeccséből egy győzelmet (San Marino) és egy döntetlent (Lengyelország) tud felmutatni.
Ettől függetlenül az U21-es keret még mindig az egyik legkézenfekvőbb játékosállomány, amelyben a felnőttválogatott szövetségi kapitánya válogathat. Marco Rossi is Balogh Botondot vette át a fiatalok közül, hogy az A csapattal tartson Angliába. Az elmúlt évek tendenciát figyelembe véve érdemes kiemelni azokat, akik külföldön pallérozódnak: Hegyi Krisztián a West Ham United tartalékcsapatában véd rendszeresen (a felnőttkeret három kapusából kettő, Bogdán Ádám és is Angliában alapozta meg karrierjét), a mindössze tizenhét éves balhátvéd, pedig az AC Milanban Paolo Maldinitől is tanulja a mesterséget. A tizennyolc éves Csontos Dominik ugyan itthon játszik, de ha alapember lenne a Fradiban, akkor szintén rendszeresen jutna nemzetközi meccsekhez – nem véletlen, hogy Rossi meghívója szinte automatikusan jár a magyar bajnoknál valóban játszó hazai játékosoknak (Dibusz, Botka, Vécsei, a közelmúltból Lovrencsics és Sigér). Csontost néhány bajnoki mellett Peter Stöger – bár némileg kényszerből – a BL-selejtezőben is jelölte a kezdők közé.
Kerkez és Csontos kora alapján az U19-ben is szóba jöhetne még, ez a korosztály azonban nélkülük is sikert ért el, az esélyesebbnek tartott osztrákok elleni 1-1-es döntetlennel megnyerte selejtezőcsoportját. Ez jól hangzik, bár valójában azt jelenti, hogy a kontinens legjobb huszonnyolc csapata közé került Tímár Krisztián együttese, az Eb-részvételhez tavasszal újabb csoportot kellene nyerni. Ez a generáció még távolabb áll attól, hogy közvetlen segítséget jelentsen Marco Rossinak: a támadó, Szendrei Ákos az egyetlen, akinek felnőtt-élvonalbeli játékpercei vannak az idényből (Paks, majd Dunaszerdahely). Az NB II-ben, de rendszeres játéklehetőséggel szokja a felnőttfutballt Biben Barnabás (Szentlőrinc), Nagy Olivér, Redzic Damir (mindkettő Soroksár) és Sztojka Dominik (Vasas). Az U19-es keretben is található olaszországi légiós: Senkó Zsombor a Juventus utánpótláscsapatában véd, Török Kevin (Lecce) és Csinger Márk (SPAL) fejlődése kisebb nevű csapatokban zajlik.
A tapasztalatokat figyelembe véve nem reális elvárás, hogy akár az U21-es, akár az U19-es csapatból tömegével épüljenek be a játékosok a felnőtt együttesbe. A 2009-ben U20-as világbajnoki bronzérmet nyert generációtól sokat vártunk, de abból a csapatból egyedül Gulácsi Péter alapember Marco Rossi válogatottjában. Varga Roland néhány percet kap néha, és Németh Krisztián volt még válogatott Rossinál. Rajtuk kívül Koman Vladimir az, aki karrierje bizonyos pontján alapembernek számított a válogatottban. Rossi közvetlen elődje, Georges Leekens bizalmat szavazott még Szabó Jánosnak és Korcsmár Zsoltnak, de utóbbi már visszavonult, és előbbi mellőzését sem róják fel Rossinak.
A 2015-ös U20-as válogatott csak vb-nyolcaddöntőig jutott, de a felnőttek között kissé jobb számokat tud felmutatni: és alapember Rossi együttesében, Kecskés Ákos is rendszeres kerettag, és Kalmár Zsolt is az volt tavaszi, súlyos sérüléséig.
Ez a három-négy fellépő játékos nem tekinthető kritikának, általános jelenségről van szó. Ha a tegnapi ellenfelet megnézzük, az angolok 2009-es U20-as generációjából Kieran Trippier, a 2017-es U20-as világbajnok csapatból Fikayo Tomori nézte végig a kispadról a magyarok elleni döntetlent. Utóbbi évben az U17-es vb-t is Anglia nyerte, abból a gárdából Phil Foden játszott, Jadon Sancho szintén a cserék között ragadt.
(A borítóképen Kerkez Milos (fehérben) Lengyelország ellen. Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila)
