Ahogy korábban megírtuk , Novak Djokovics az ausztrál szövetségi bíróság vasárnapi ítélete értelmében nem indulhat el a hétfőn kezdődő ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A másfél hete tartó procedúra végszava egyben azt is jelenti, hogy a koronavírus elleni védőoltást megtagadó Djokovics három évig nem léphet be Ausztráliába, s a perköltséget is ő fizeti.
Tekintve, hogy az Australian Open történetének legtöbbszörös egyéni bajnokáról van szó, a döntés a jövőre nézve is súlyos lehet: elképzelhető, hogy a torna kilencszeres győztese ilyen dicstelenül búcsúzik pályafutása legeredményesebb Grand Slamétől, hiszen három év múlva Djokovics már 37 éves lesz.
Szerbia elnöke, Alekszandar Vucsics az MTI tudósítása szerint újságíróknak elmondta: telefonon beszélt a teniszezővel, és már alig várja, hogy újra Szerbiában lássa honfitársát. – Akik úgy gondolják, hogy valamilyen elveket védtek meg, csak arra mutattak rá, hogy nem is voltak elveik, hiszen tíz-tizenegy napon át zaklatták a világ legjobb teniszezőjét, hogy aztán a tíz-tizenegyedik napon közöljék vele azt a döntést, amelyről már az első napon tudták, hogy meg fog születni – nyilatkozta Vucsics elnök.

Hozzátette, véleménye szerint Djokovics nem is ment volna Ausztráliába vagy eleve beoltatta volna magát, ha az ottani kormány egyértelműen kimondta volna, hogy az oltatlanoknak nincs joguk belépni. Mivel ezt nem tették meg, meghagyták az orvosi külön engedély lehetőségét, Djokovics ezzel összhangban érkezett meg Ausztráliába, és megtett mindent, amit kellett, majd „soha nem látott mértékű zaklatás kezdődött” ellene Vucsics szerint, aki leszögezte:
Hajtóvadászat kezdődött a sportoló ellen a médiában, boszorkányüldözés egy ember és egy ország ellen, mert Novak Djokovicson keresztül akarták megmutatni, hogyan működik a világrend, és ezt bárki ellen meg lehet tenni.
Alekszandar Vucsics értelmetlennek nevezte az egész bírósági eljárást. Szerinte az ügyész egyértelműen hazudott, hiszen azt mondta, hogy a beoltottak aránya ötven százalék alatt van, míg hivatalosan 58 százalékos, ami sokkal magasabb, mint egyes európai uniós országokban, különösen a Szerbiával szomszédos Bulgáriában, Romániában és Horvátországban.