Nagy változás jöhet az NB I-ben, az egyik legvitatottabb szabályozás alakulhat át

Jelentős módosítások körvonalazódnak a magyar labdarúgás egyik legtöbbet vitatott szabályozási területén: a fiatalszabály és az úgynevezett ötmagyaros ajánlás rendszerében. Sajtóértesülések szerint az MLSZ a jelenlegi kötöttségek enyhítésére készül, ami érdemben alakíthatja át az NB I-es klubok működését.

Az MLSZ jelentősen átalakíthatja a jelenlegi szabályozást Fotó: Vasvári Tamás Forrás: MTI Fotószerkesztőség

A változtatások egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnhet a jelenlegi, sokak által túl merevnek tartott előírás, amely a támogatások elérését szigorú feltételekhez köti az NB I-ben. A jelenlegi rendszerben ugyanis azok a klubok juthatnak teljes pénzügyi ösztönzéshez, amelyek minden mérkőzésen végig a pályán tartanak legalább öt magyar játékost, köztük egy U21-es futballistát. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a fiatal játékosokat nem csupán szerepeltetni kellett, hanem kilencven percen keresztül pályán is kellett tartani őket – a szakmai szempontoktól függetlenül. A rendszer emiatt komoly kritikákat kapott az edzőktől és a klubvezetőktől is.

A fiatalszabály is megváltozhat az NB I-ben. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A most tervezett módosítás egyik lényege éppen ennek a kényszernek a feloldása lehet. A Csakfoci.hu szerint megszűnhet az a követelmény, hogy egy fiatal játékosnak végig a pályán kell lennie a támogatás feltételeként, ami nagyobb mozgásteret adhat az edzőknek a cserék és a taktika terén.

 

Fellélegezhetnek az NB I-es edzők?

A szabályozás alapvető célja nem változik: az MLSZ továbbra is a magyar és a fiatal játékosok szerepeltetésének növelését kívánja ösztönözni. Ez a törekvés már a 2025–2030-as stratégiai irányokban is hangsúlyosan megjelent, amely a hazai játékosállomány erősítését tekinti kulcskérdésnek. A korábbi rendszer azonban több ponton is nehezen volt alkalmazható: az elvárás gyakran mesterséges helyzeteket teremtett, előfordult, hogy egy fiatal játékost nem a teljesítménye, hanem adminisztratív kényszer miatt tartottak a pályán.

Ezzel szemben az új elképzelések inkább rugalmasabb, összteljesítmény-alapú megközelítés irányába mutatnak.

A hangsúly az idény egészére helyeződhet át: a cél a 33×90, azaz összesen 2970 perc elérése.

A változtatás nagy rugalmasságot adhatna így az edzőknek, így egy fiatalt nyugodtan le lehetne cserélni, mert egy másik meccsen vissza lehetne hozni a kiesett perceket. Ugyanakkor a tervek szerint lesz egy úgynevezett plafon is annak érdekében, hogy ne lehessen bizonyos helyzetekben – például egy vesztes meccsen vagy a bajnokság végén – játszani a számokkal. Ennek érdekében egy meccsen maximum két vagy három támogatott korú játékos percei számolhatók majd el a kvótába. Természetesen egy klub ennél több fiatalt is pályára küldhet, viszont nem mindegyikük fog beleszámítani az elszámolásba. Ez a változtatás könnyebbséget hozhat az NB I-es csapatoknak: nem kell többé sérülés vagy gyengébb teljesítmény esetén is erőltetni egy fiatal futballista pályán tartását pusztán a játékpercek miatt.

Szintén változhat a kiemelt akadémiákat érintő NSMI-támogatás, valamint a másodosztályban a fiatalok szerepeltetéséhez kötött támogatás: előbbinél a rendszer jobban összhangba kerül majd az MLSZ-ajánlással, a vállalás jobban tekintettel lesz a klubok profiljára, míg utóbbi engedékenyebb lehet a játékosok életkorával.

A fiatalszabály és az ötmagyaros ajánlás már a bevezetése óta élénk vitákat generál a magyar labdarúgásban. Kritikusai szerint torzítja a versenyt és korlátozza a szakmai döntéshozatalt, ám a mostani módosítási tervek azt jelzik, hogy a szövetség érzékelte a rendszer gyakorlati problémáit, és kész finomhangolni azokat.