A kellemes napközbeni szunyókálásból (közép-európai idő szerint délben kezdődött a nyitómeccs) ekkor riadt fel Franciaország, a világ többi része pedig vérszagot szimatolva kezdte el dörzsölni a tenyerét. Az apró bökkenő csak az volt, hogy még 70 percig tartott a mérkőzés. A favorit az első félidő hátralévő negyedórájában csak tántorgott a bekapott gól miatt. A második félidő első negyedóráját nagyon megnyomta a francia együttes, de a hősiesen védekező szenegáli védelem mindent hárított. A percek peregtek, majd egyszer csak az arab bíró hármat fújt a sípjába. Az eredményjelzőn pedig ott villódzott a tényleg hihetetlen felirat: Szenegál–Franciaország 1-0.
A nagyképű futballvilágbajnok hihetetlen bukása
Június 11-én a Mexikó–Dél-Afrika mérkőzéssel kezdődik el az idei labdarúgó-világbajnokság. Pontosan száz nappal a rajt előtt indítottuk el a Magyar Nemzet százrészes sorozatát, amely a világbajnokságok történetének száz – általunk kiválasztott – legérdekesebb történetét meséli el. A harminchatodik részben azt a nyitómérkőzést idézzük fel, amely után Franciaország megsemmisült, miközben az egész világ Szenegál lábai előtt hevert.

Nem jutott szóhoz a francia tévériporter
A francia állami tévé, a TF1 veterán futballkommentátora, a helyszínen közvetítő Thierry Roland nem talált szavakat. A lefújás után nehezen szedte össze magát, majd ezt mondta:
Hölgyeim és uraim, a XXI. század első vb-mérkőzése bombameglepetést hozott, aminek a francia válogatott lett az áldozata.
Ennél azonban sokkal érdekesebb volt, amit a Párizsban élő nem kevés szenegáli ember a meccs után művelt. A város szökőkútjai megteltek az alsógatyában fürdőző és örömittas szenegáliakkal. A legnagyobb buli Párizs XI. kerületében játszódott le, mert ott élt a legtöbb szenegáli. Franciaországnak a legnagyobb arculcsapás az volt, hogy a szenegáli kispadon egy francia ember, Bruno Metsu ült.

A másik kispadon meg Roger Lemerre. Aki egyszerűen fel sem fogta, mi történt Szöulban. Szerencsétlen szakvezető a lefújást követően csak makogni tudott, olyan közhelyekkel etette a népet, hogy ez még csak az első mérkőzés volt, majd javítanak, amúgy meg nem találták a ritmust a szenegáliak ellen. Ez a nyilatkozat csak olaj volt a tűzre, mert a felbőszült francia drukkerhad iszonyatos verbális támadást indított az addig szentként tisztelt játékosok ellen. A világ francia dicsősége tehát nagyon hamar elmúlt és megkopott.
Az egész világ Szenegál lába előtt hevert
Jó két évtizeddel a nagy (és azóta is felülmúlhatatlan) szenegáli győzelem után el-Hadji Diouf így emlékezett vissza azokra a napokra. „Emlékszem a sorsolásra, amikor mellénk húzták a francia csapatot. Akkor én Franciaországban játszottam, mindenki azzal ugratott, hogy végünk lesz. A meccs előtti napon azt láttuk, hogy a francia csapat nem jött edzeni a szöuli stadionba. Azt mondták, inkább pihennek, nem kell nekik ahhoz tréning, hogy bennünket megverjenek.

Mondanom sem kell, ez alaposan feltüzelt bennünket. A francia sajtóban volt olyan cikk, amely 8-0-s győzelmet jósolt. Ekkor odaálltam a társak elé és azt mondtam: Srácok, mi az Oroszlánok vagyunk és nem a kakasok. Márpedig egy kakas nem szokta megenni az oroszlánokat. Ez a beszéd hatott. Igazából Afrika és Szenegál számára ez sokkal több volt, mint egy sima focimeccs. Szenegál folytatni akarta azt, amit 1990-ben Kamerun elkezdett, s amit Nigéria az 1994-es vb-n folytatott. Azt mondtuk, ha Jay-Jay Okocha megcsinálta, ha Roger Milla megcsinálta, miért ne tehetnénk meg mi? A mérkőzés előtt a szövetségi kapitány, Bruno Metsu bejött az öltözőbe és annyit mondott: »Srácok, mit kellene most beszélnem? Azt hiszem, már régóta együtt vagyunk. És annyira jól ismerlek titeket.«
»Annyira őrültek vagytok. Tudom, hogy ma este, a meccs után az egész világon rólunk fognak beszélni.«
A félidőben 1-0-ra vezettünk. Az öltöző falait szétvetette az öröm. Ekkor viszont Metsu kiabálni kezdett velünk, hogy még nincs vége. Neki lett igaza. Imádtam ezt az ember. Ő volt az a francia, aki a legnagyobb szenegáli ember lett, nagyobb, mint bármely más szenegáli ezen a Földön. Amikor a győzelem után visszamentünk a hotelbe, csak váltogattuk a tévécsatornákat. Bárhová kapcsoltunk, az egész világ bennünket mutogatott.”
Franciaország nyom nélkül tűnt el a vébéről
A francia csapat pedig nem tudta kiheverni ezt a pofont. Hat nappal később Puszanban egy vérszegény 0-0-s döntetlent tudtak csak játszani a kétszeres világbajnok Uruguay ellen. Az utolsó fordulóban Dánia volt az ellenfelük.

Az Incseonban rendezett összecsapás előtt minden francia tudta, hogy csak a győzelem jelenthet számukra továbbjutást. Ám Dánia erre nem volt tekintettel, mert 2-0-ra nyert.
A világ és Európa-bajnok francia válogatott nyom nélkül, csoportutolsóként kullogott haza, úgy, hogy 270 perc alatt egyetlen gólt sem lőtt ezen a világbajnokságon.
Dánia mögött Szenegál jutott be a legjobb 16 közé, ám ott sem ért véget a nagy menetelés. Az 1994-es vb bronzérmesét, Svédországot 2-1-re győzték le és a nyolc közé jutottak. Itt azonban a későbbi bronzérmes török válogatott hosszabbítás után 1-0-ra nyert ellenük, így az egész világ szimpátiáját kivívó szenegáliak a negyeddöntőben fejezték be szereplésüket.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!