Schmidt Ádám a ciklus egyik legfontosabb eredményeként azt emelte ki, hogy a sportirányítás tudatosan a nyílt, folyamatos egyeztetésre épített. A Nemzeti Sportnak adott interjúban úgy fogalmazott, az elmúlt négy évben olyan együttműködés alakult ki a szövetségek, egyesületek, köztestületek, sportolók és sportszakemberek között, amely korábban nem volt ennyire kézzelfogható. A döntések előtt bevonták az érintetteket, és törekedtek arra, hogy a sport különböző szintjein jelentkező problémák valóban eljussanak a döntéshozókhoz.
Schmidt Ádám szerint a verseny- és a közösségi sport között nem szabad éles választóvonalat húzni. A két terület szerinte egymásra épül: a nagy bajnokok sikerei inspirációt adnak a szélesebb társadalomnak, miközben a tömeges sportolás teremti meg a versenysport utánpótlásbázisát. E gondolkodás jegyében helyeztek nagy hangsúlyt a Sportoló nemzet programra, az iskolai sportnapokra, a sportági élményszerzésre és a helyi közösségek bevonására is.
Schmidt Ádám: A sport a virtuális tér valós alternatívája
Az interjú központi gondolata, hogy a mai gyerekekért és fiatalokért már nem elég a hagyományos módon versenyezni: a sportnak a virtuális térrel is fel kell vennie a harcot. Schmidt Ádám szerint az online világ olyan erős szívóhatást fejt ki, amely mentális, közösségi és életmódbeli következményekkel jár, ezért a sport ma nem pusztán testedzés, hanem nevelési és személyiségformáló eszköz is.
Sajnos nagyon nagy erővel szippantja be a fiatalokat, nekünk ez ellen kell küzdenünk, és meggyőződésünk szerint a sport tökéletes alternatívát nyújt rá, hogy a fiatalok a virtuális tér helyett a sportban töltsenek el minél több időt
– mondta az államtitkár.
A gondolatmenet nem áll meg a sportolás közvetlen előnyeinél. Schmidt Ádám arról is beszélt, hogy a sport a valós teljesítményre, az önismeretre, a kitartásra és a kudarcok kezelésére tanít, vagyis olyan készségekre, amelyek a civil életben is meghatározók. Ezzel összefüggésben a hiteles példaképek szerepét is hangsúlyozta:
a sport képes valódi hősöket adni a magyar közösségnek, akik egységbe is kovácsolják a nemzetet, szemben a virtuális tér sokszor teljesítmény nélküli „sztárjaival”.
Külön kitért arra is, hogy az utánpótlás-nevelést nagyon hamar el kell kezdeni. A mozgáskoordinációs alapokat már óvodáskorban el kell sajátítani, ezért dolgoznak olyan programokon, amelyek az alapmozgások oktatását már ebben az életkorban segítik.
Ennek részeként a már 2021 óta működő Úszó nemzet programot említette, amely már több tízezer gyereket ér el, és amelyben olyan legendák személyes jelenléte is élményt ad a gyerekeknek, mint Egerszegi Krisztina vagy Darnyi Tamás.
Nem csak a profiké a verseny: meg kell tartani a lemorzsolódó gyerekeket
Az interjú egyik legfontosabb, gyakorlati sportpolitikai üzenete az volt, hogy a rendszerből kieső gyerekek problémáját nem lehet pusztán statisztikaként kezelni. Schmidt Ádám szerint a 13-14 éves korban jelentkező lemorzsolódásra olyan versenyrendszerekkel kell reagálni, amelyek azoknak is adnak sikerélményt, akik nem a profi pályára készülnek, de sportolni és versenyezni szeretnének.
Hiba volna tehát az amatőr szemléletű vagy kisebb terhelést vállaló gyerekeket kizárni a versenyélményből.
Inkább külön pályákat kell nyitni számukra, hogy ne a profivá válás legyen az egyetlen érvényes modell. Ezzel együtt az iskolai és egyesületi sport közelítését is kulcskérdésnek nevezte. A cél, hogy a megfelelő infrastruktúrával rendelkező iskolák tanítás után és hétvégén is a közösségi sport terei lehessenek, akár családi használattal is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!