Ne féljünk a hekkertől!

Már az akadémiai lapokon is nyerésre áll, ideje megbarátkozni vele.

###HIRDETES###

A hekker alak mellett szól még az eredetitől eltérő ejtésmód – elvégre nem angolosan, hekörnek mondjuk a szót –, továbbá az is, hogy a szóösszetételekhez szerencsésebb a magyar verziót alapul venni. Ezenkívül vegyük még figyelembe a hekkel-hackel igepárt. Vajon melyik a szebb forma: a meghackelni vagy a meghekkelni? Az áramvonalasabb, gördülékenyebben leírható, használhatóbb alak általában idővel utat tör magának – talán a ki-HÉV-ezni kifejezés nehézkessége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyre több helyen fordul elő a kisbetűs hév szó.

A hekkeléssel szembeni legérdekesebb érv úgy szólt, hogy van már egy hekk szavunk, és egy azonos alakú szótő csak zavart okozna. Kicsi azonban az esély, hogy a hekker szóról a balatoni büfék „őshonos” sült hala jusson eszünkbe, vagy akár a hekkel igéről a hekk fogyasztása (azt amúgy is z-vel képezzük). Az sem okoz fennakadást, ha a teljes szó megegyezik egy régebbivel: a link ma már ugyanúgy jelenti a netes hivatkozást, mint a megbízhatatlan embert. Sőt pont száz évvel ezelőtt feljegyezték a német eredetű melléknévből képzett linkel igét is – derül ki a Zaicz Gábor-féle Etimológiai szótárból. Valljuk be, elég nehéz lenne olyan szövegkörnyezetet kitalálni, hogy a két link szót összekeverjük.

Nagyon ritka az, hogy valamit ne tudjunk értelmezni, pláne az, hogy félreértsük. Azért találunk ilyen szót – és szút –: a félreérthető kifejezésekkel foglalkozó fórumok sztárja egy xilofág rovarfajta, mégpedig az olajfaszú, sőt említik szőrös olajfaszú néven is. Persze ahogy itt is, a szövegkörnyezet segít, hogy megfejtsük, miről van szó. De a legtöbb esetben anélkül is világos a közlő szándéka: senkinek nem elsősorban ige a telefon, a szakállamtitkár szó is csak Besenyő Pista bácsi előadásában szól az arcszőrzetről, nem hitvány minőségű fémre gondolunk a szarvas szó hallatán, az aki mer, az nyer közmondás nem a levesszedésre biztat, a szószéket nem a mártás kitámasztására használjuk, a saslik is elhanyagolható valószínűséggel utal a ragadozómadár testnyílására, ahogy a faszén sem szerves önkritika.

Még véletlenül sem fog tehát horgunkra akadni a hekk, ha a hekkerről van szó. Ne tartsunk a hekkertől – legalábbis a szótól, az biztos nem etikátlan.

Szó szerint

Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”, és elkészítettük az első átírási térképet. Ajánljuk korábbi írásainkat.