Ayrton Senna öntörvényű zseni volt, aki hatalmas űrt hagyott maga után

Sokan végleg elveszítették az érdeklődésüket a Forma–1 iránt 1994. május elsején, amikor egy tragikus balesetben életét vesztette Imolában. Sokak számára példakép volt, az autóversenyzők többségének pedig örökre az marad. Ayrton Senna, a Forma–1 zseniális vezetői képességekkel megáldott háromszoros világbajnoka, és a sportág történetének egyik legmegosztóbb személyisége ma lenne 61 éves – írja cikkébben a Hirado.hu.

Egy festmény a legendás versenyzőről Forrás: Flickr

Emerson Fittipaldi és Nelson Piquet nyomdokain, a brit Forma–3-as bajnokság megnyerése után érkezett a száguldó cirkuszba 1984-ben. Senna tehetségét és önbizalmát mutatja, hogy mielőtt aláírt volna a Toleman csapatához, tesztelhette a Williams, a Brabham és a McLaren F1-es kocsiját is. Miután úgy érezte, hogy a Toleman versenyautója nem méltó a tehetségéhez, a csapatfőnöke elől is eltitkolva felmondta érvényes szerződését, és a következő szezonban már a Lotus csapatnál versenyzett.

A fekete-arany JPS Lotusszal aratta emlékezetes első nagydíj-győzelmét 1985 áprilisában Portugáliában, amikor a második helyezett kivételével mindenkit lekörözött a szakadó esőben.

A vékony testalkatú, halk szavú brazil 1986-ban már a világbajnoki címre is esélyes volt, gyorsaságát mutatta, hogy a szezon tizenhat futamának felén ő rajtolhatott az élről, a pole pozícióból. Miután a Lotus 1987-ben, egy motorváltás után a Honda turbós erőforrásával sem tudta felvenni a versenyt a rivális Williams–Hondákkal, Senna innen is tovább állt.

Ayrton Senna az 1990-es monacói Nagydíj 16-os kanyarában
Fotó: Flickr

Alain Prost csapattársa lett a McLaren istállónál, ahová új főnöke, Ron Dennis éppen francia pilótája tanácsára szerződtette le 1988-ban.

NÉVJEGY – Ayrton Senna da Silva Született: Sao Paulo, 1960. március 21. Elhunyt: Bologna, 1994. május 1. Világbajnoki címek: 1988, 1990, 1991 (McLaren–Honda) GP-részvételek: 161 Edzéselsőség: 65 Győzelmek: 41 (5. az örökranglistán) Rajt-cél győzelmek: 19 (1.) Összes vb-pont: 614 (15.) Vezető helyen megtett körök: 2982 (4.) Vezető helyen megtett km-ek: 13 645 (5.)

Az akkor már kétszeres világbajnok Prost és a fiatal, becsvágyó Senna párosa rendkívül erős, de robbanékony elegyet alkotott. Miután az évtized két legjobb versenyzője, Senna és Prost technikailag egyforma autókat vezethetett, amelyeket a gyors és megbízható Honda-motor hajtott, a '80-as évek vége és a '90-es évek eleje kettejük párharcáról szólt.

A természeténél fogva befelé forduló brazil kezdetben barátságos volt, amikor azonban rájött, hogy végső céljához, a világbajnoki címhez Prost „holttestén” keresztül vezet az út, minden megváltozott.

Senna mindennél jobban akarta az 1988-as vb-címet, ezért agresszívan vezetett, amit Prost látszólag tolerált. A francia végül beletörődött, hogy nem tudja megverni Sennát, aki egyik kedvenc pályáján, Szuzukában (Japán) elrontott rajtja ellenére visszakapaszkodott és megnyerte a versenyt, ezzel első világbajnoki címét is.

Belháborúvá fajult a gigászok csatája a McLarennél

A békesség csak az 1989-es évad második futamáig, a San Marinó-i Nagydíjig tartott. A brazil pilóta a verseny előtt kötött privát megállapodásukat felrúgva megelőzte a franciát a baleset miatt megismételt rajt után Imolában, amit a francia nem tudott megbocsátani.

Prost bekeményített, és előállt az a ritka helyzet, hogy a McLaren két versenyzője, noha csapattársak voltak, nem beszéltek egymással!

Egy festmény a legendás versenyzőről
Fotó: Flickr

A feszültség a szezon utolsó előtti futamán, Japánban tetőzött, ahol Sennának mindenképp nyernie kellett. Prost azonban néhány körrel a leintés előtt, Senna előzése közben „rácsukta az ajtót” és összeütköztek. Senna sérült autója ellenére továbbment, orrszárnyat cserélt és megnyerte a futamot, de később kizárták. Az önérzetes brazil meg volt győződve arról, hogy mindez a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) francia elnökének, Balestre-nek a műve, vagyis politikai összeesküvés áldozatává vált. Azzal fenyegetőzött, hogy visszavonul, két hónapra el is vonult a család brazíliai farmjára, ahol sokat imádkozott és meditált.

Hatvan napig komolynak tűnt az a fenyegetés, hogy a világ egyik legjobb autóversenyzője nem versenyez többé.

Új csapattárs, friss levegő: Senna élete formájában

A feszült helyzet azután enyhült, hogy Ron Dennis kifizette Senna helyett az FIA által kiszabott pénzbüntetést, leginkább pedig amiatt, hogy Prost 1990-re a Ferrarihoz szerződött. Senna új csapattársa az életvidám osztrák,

Gerhard Berger lett, aki így emlékezik egykori csapattársára: „Ayrton sokat tanított nekem a versenyzésről, én pedig megmutattam neki, hogy kell szórakozni”.

A McLarennél Bergerrel együtt töltött három év (1990–1992) a két versenyző, valamint a csapatfőnök állandó „szívatós tréfáiról” marad emlékezetes, némelyikük nehezen tűri a nyomdafestéket. A csapattársa által nem fenyegetett Ayrton Senna azonban ekkor végre megmutatta a világnak a humoros, emberi oldalát.

Távolba révedő tekintet
Fotó: Flickr

Senna pályafutása ekkoriban teljesedett ki, legszebb győzelmeit 1991 és 1993 között aratta a McLarennel. Sikerei közül kiemelkedik az 1991-es Brazil Nagydíj megnyerése (a végén szakadó esőben, váltóhibával és a biztonsági öv által elszorított, elzsibbadt karjával küzdve); az 1991-es Japán Nagydíj (amikor végig vezetett, de az utolsó métereken engedte nyerni Bergert, így is megszerezve harmadik, utolsó vb-címét), valamint az 1993-as Európa Nagydíj megnyerése a Donington Parkban.

A doningtoni csoda: egy kivétellel mindenkit lekörözött az esőben

Sena ismét esőtől csúszós, veszélyes pályán öt pozíciót javított az első körben, és a 76 fordulós verseny végén a második helyezett Damon Hill kivételével mindenkit körhátrányba taszított. Magyar rajongói felemlegetik még az 1991-es hungaroringi diadalát (a három közül a másodikat), amikor a pole pozícióból indulva fölényes rajt-cél győzelmet aratott.

Sennát sohasem volt szabad leírni, mert – mint azt 1993-ban megmutatta – még a domináns Williamseknél 50-60 lóerővel gyengébb McLaren-Forddal is képes volt ragyogó győzelmekre.

Eduardo Kobra brazil képzõmûvész Ayrton Senna néhai háromszoros világbajnok brazil Forma-1-es autóversenyzõt ábrázoló falfestménye Fotó: MTI/EPA/Sebastiao Moreira

Hasonló folytatásban reménykedett 1994-ben is, amikor végre átigazolt a Williamshez. Michael Schumacher meglepetésre megnyerte a szezon első két futamát a Benettonnal, ami bosszantotta Sennát. Imolában a brazil minden áron vissza akart vágni, megszerezte a pole pozíciót és vezetett is a versenyen, a 7. körben azonban – több szerencsétlen körülmény összejátszásának következtében – elvesztette uralmát az autó felett és a betonfalnak rohant. A jobb első felfüggesztés karja áthatolt Senna bukósisakján, aki röviddel a kórházba szállítása után, Bolognában elhunyt.

Ayrton Senna ereje teljében, pályafutása csúcsán 34 évesen távozott, máig betöltetlen űrt hagyva maga után.

Senna nevét ma a világ számos versenypályáján őrzik S-kanyarok (sikánok), nővére, Viviane pedig tehetséges brazil gyerekeket támogat, hogy kitörhessenek a nyomorból az Ayrton Senna Alapítvány segítségével.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Flickr