Egy évvel azután, hogy nyoma veszett Dobrai Sándornénak, azaz a karcagi Bróker Marcsinak, a Szolnoki Törvényszék zár alá vette a sikkasztással gyanúsított és lebukása óta ismeretlen helyen tartózkodó asszonyka vagyonát. Nem tudom, létezik-e gyorsasági világcsúcs zár alá vételben – ha igen, most nem volt veszélyben. Az ember ép ésszel azt gondolná, ha nyoma vész egy jelesebb sikkasztónak, a hatóságok legeslegelső dolga, hogy zár alá veszik, hozzáférhetetlenné teszik az illető minden ingó és ingatlan vagyonát – régen legalábbis így volt. Pedig Marcsi, a karcagi Kun-Mediátor utazási iroda tótumfaktuma jeles sikkasztó.
Hősnőnk akkor került reflektorfénybe, amikor eltűnt a helybeliek pénzével, úgy húszmilliárd forinttal. Marcsi cége utazási irodának indult, ám gyorsan kinőtte magát; egy idő után befektetésekkel is foglalkozott, kölcsönt folyósított, devizát váltott, épp csak bankót nem nyomtatott. Dőlt a pénz Marcsihoz, hisz a nyájas asszonyka mesés, húszszázalékos kamatot ígért. Marcsinál nem volt bürokrácia, előfordult, hogy kézzel írt fecnit is elfogadott hivatalos irományként. A kuncsaftok vitték a pénzt, aztán meg a cuki Marcsi is vitte – de azt nem tudni, hová. A karcagi zuhanyhíradó szerint a dohány zöme helyi nagymenőké, akik pénzmosási célból hordták adózatlan vagyonukat a Kun-Mediátorhoz. Hogy mennyit érhet a most zárolt (vagyis a még el nem tüntetett, szét nem lopott) vagyon, azt csak találgatni lehet. Becslések szerint egy-két százaléka annak, amennyinek a nyomát – Marcsiéval együtt – most bottal üthetik.
