Meg kell hallani az emberek hangját – mesélt távlati terveiről az MTI-nek Molnár Gyula, a szocialisták szombaton megválasztott elnöke. Vajon készült-e már statisztika arról, hányszor állt már elő ezzel a frappáns ötlettel regnáló MSZP-vezér? Azt mindenesetre pontosan tudjuk: eddig egyetlenegyszer sem sikerült meghallaniuk… Ha sikerült volna, valószínűleg elnök úr sem gyömöszölne a nyilatkozatba olyan szőrzetfelállító paneleket, mint „az értelmiséggel, a szakszervezetekkel és a civilekkel való folyamatos kapcsolat” – mint a sikeres szocialista politizálás záloga vagy mije… Persze mondott vadonatúj marhaságokat is a friss vezér. Például azt, hogy pártja minden további nélkül megnyerheti a 2018-as parlamenti választást, ugyanis „a változás igénye megvan a társadalomban”. A színes elemek sem hiányoztak az interjúból. Megtudtuk például, hogy „a házelnök mentális megroppanása” óta a konstruktív ellenzékiség kifejezés kiüresedett; valamint azt, hogy Gyurcsány Ferenc az idők során olyanná vált, mint „a sóska az óvodás gyerekeknek”, vele lehet riogatni. (Nagyobb adagban pedig meghajt – a szerk.)
Az interjú egyik kuriózumát az a karakánnak szánt mondat jelentette, melyben Molnár Gyula közli az ország közönségével: nem kérnek bocsánatot többet semmiért. Úgy mondta ezt a vezér, mintha a Magyar Szocialista Párt a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban egyebet se tett volna, mint elnézésért könyörögve egyvégtében a ruházatát tépné. Bennem inkább a pufajkás ember nyegle önéletrajz-értékelése maradt meg: „Na, és?”
