A belpolitikai fakóban is zajlik az élet. Az LMP például múlt szombaton tartott tisztújítást, miután a májusi uniós választás után a teljes elnöksége lemondott. Bizonyos Kendernay Jánost választották meg társelnöknek (még sosem hallottam róla), társat – társelnöknőt – viszont nem találtak mellé, ugyanis az egyetlen hölgyjelölt, Schmuck Erzsébet korábbi büntetése miatt (ellenzéki pártokkal kokettált Erzsike) nem indulhatott a tisztségért. Az egész attól érdekes, mert a női kvótákról szóló mozgalomban az LMP viszi a zászlót – most meg tessék, nincs hölgy, aki ringbe szálljon…(Az ős-LMP ismertebb nőtagjai – Szél Bernadett, Szabó Tímea, Szabó Rebeka – már távoztak a csapatból.) Vicces helyzet.
Az LMP vég- és vígjátéka a tavalyi országgyűlési választások után kezdődött. Nagyjából akkor, amikor Sallai R. Benedek elnökségi titkár és állattartó egy pártmegbeszélésen székestül fölborította Hadházy Ákos társelnök-lódoktort. A fölborított Hadházyt később az LMP fegyelmi bizottság lefokozta, mire ő kilépett a pártból, amely ezek után szintén fölborult. Hadházy a volt társelnök Szél Bernadett-tel (ő később lépett ki) ettől kezdve már mint pankrátor és kíntornász lépett fel különféle intézmények előcsarnokaiban. Hadházy fölborítóját, Sallai atlétát is kirúgta a párt, és bár utóbb visszavették, később maga mondott le. Megfosztották tisztségétől a kirúgásos ítéleteket meghozó fegyelmi bizottság ellenőrzésére hivatott etikai bizottság elnökét, Moldován Lászlót is, majd ugyanőt a párt budapesti elnökévé választják. A választók? Azok meg elmentek. Naná!
A tíz éve az esztergomi Búbánatvölgyben megalakult pártból mára csak a búbánat maradt.