Bár Vásárhelyi Máriát a József Attila Színház felügyelőbizottságának elnöki teendőivel bízta meg a félresikerült főpolgármester, az agilis asszonyka a közélet kritikusaként is rendre megszólal. Pár hónapja például a déli határon szolgáló határvadászok elnevezésén háborgott, mondván, ez majdnem olyan, mint az embervadász. Munkásságukon merengve azt fejtegette, hogy előbb-utóbb nyilván a belső ellenséget is levadásszák… Máriánk, az SZDSZ itt felejtett vészcsengője három évtizede őrzi a megboldogult pártnak azt a provokáló arroganciáját, amely beitta magát a hazai liberális közösségbe. (Az ilyesmi egy idő után az ábrázatra is kiül.)
Hősnőnk minap ezt írta közösségi oldalán: „Olvasom a tudósítást a Telexen, hogy 57 menekült (a Telex szerint migráns) vízbe fulladt, amikor egy csónak felborult a Földközi-tengeren.” (Vajon Kuncze Gábor tőlük is megkérdezné: „Minek mentek oda?” – P. Gy.) „A cikk alatt – folytatódik a bejegyzés – összesen 531 emoji (hangulatjel) szerepel, 377 sírós, 92 lájk, 59 röhögős, 3 szívecske. A reagálók egyharmada tehát nyilvánosan örvendezik vagy röhög azon, hogy 57, hazájából elüldözött, ártatlan, menekülő EMBER a tengerben lelte halálát. Ez ugyebár már maga volna a fasizmus? Ők azok, akik ugyanígy lájkolták volna a zsidók, a cigányok, a homoszexuálisok vagy a baloldaliak meggyilkolását 1944-ben, ha lett volna már akkor Facebook.”
A szerző tehát úgy véli, hogy a reagálók egyharmada fasiszta. Nem, kedves Mária. Fasisztának a kedves papát, Vásárhelyi Miklóst nevezhetjük, aki anno belépett Mussolini mozgalmába. Később meg – mint a kisnyilasok – kommunistává lett. Talán azt is énekelte: „A múltat végképp eltörölni.”
