Azt, hogy Niedermüller Péter problémás ember, már régóta tudjuk. Kijelentései rendre mély nyomokat hagynak bennünk, rémisztő képződményt alkotó fehér, keresztény, heteroszexuális emberekben. A legutóbbi országgyűlési választások előtt például arról beszélt, hogy pártja, a DK a kormányra kerülését követően minden migránst befogad majd, az jön hozzánk, aki csak akar. Miért is ne, nem jelentenek semmi veszélyt, érkezésük egyfajta egzotikus kaland.
A bitcoinbányászattal is foglalkozó erzsébetvárosi önkormányzat vezetője most azzal került a hírekbe, amit a keddi magyar–ír futballmeccsről posztolt: „Az Index.hu arról tudósít, hogy a kezdő sípszóra az írek letérdeltek, erre hatalmas füttykoncertet kaptak a tízezer nézőtől, a magyarok állva maradtak, ahogy az várható is volt. Ezért megkapták a publikumtól a »Szép volt, fiúk!« elismerést. Na pontosan ezért nem érdekel engem a magyar válogatott, szégyellhetjük magunkat. Ma este Budapesten jobb volt írnek lenni…” Hasonló gondok gyötörték az elégedettnek még sosem látott Szabó Tímea honanyát (Párbeszéd) is: „Nem letérdelni felsőbb utasításra és fütyülni: ez azt jelenti, hogy semmilyen, még apró gesztust sem vagyunk hajlandóak azért a közösségért megtenni, amely befogadott minket, és amelynek mi is a tagjai vagyunk. Szégyellje magát mindenki, aki ebben részt vett.”
Szégyelljük magunkat – írja mindkét politikus. Hosszan merengtem, milyen jelzőt írjak a „politikus” szó elé, de nem találtam; valószínűleg nincs igazán ideillő. A szervilizmus ülepnyalásig fokozott változatára nincsenek megfelelő jelzők. Csak alkalmas alanyok.
