A taxisblokád idején, 1990-ben Orbán Viktor lelkesen tapsolt a tüntetőknek, jelentette ki Horn Gábor, a hajdani Gyurcsány-kormány SZDSZ-es államtitkára az ATV Csatt című műsorában. Vagyis – sugallta a liberális vendég – a miniszterelnök kétszínűen viszonyul a civil tiltakozásokhoz: akkor támogatta, most meg elítéli. Szándékosan hazudott a szőrmók ember vagy csak tévedett? Az internet mindenesetre nem felejt, így aztán kimondhatjuk, az ifjú Orbán Viktor nem tapsolt a taxis bajkeverőknek, ellenben kijelentette: „Óriási felelősséget vesz magára, aki mégoly jogos követeléseinek alátámasztására az utcára vonul és másokat is utcára visz. (…) Voltak olyan pillanatai a válságnak, amikor senki sem tudhatta, mi fog történni a következő pillanatban, és uralja-e egyáltalán bárki a helyzetet!” A történelemhamisítóknak sem könnyű. Emberünk a múltkor azzal magyarázta a baloldal örökös zakóit, hogy az ellenzék a választási csalások miatt nem tud megfelelően szerepelni. Ami azért érdekes, mert az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kiküldött megfigyelői ezt mindannyiszor másképpen látták. Horn Gábor nemrég azzal nyugtatta az övéit: – Nem hazaárulás külföldi kormányok segítségétől is remélni a rendszer bukását.
Ha túljutottunk a hányingeren, gondoljuk magunkat Hornék helyébe! Nem találnak fogást Orbán Viktoron, így aztán – jobb ötlet híján – újra valami puccsfélét szeretnének. Igen ám, de ahhoz kormányváltó hangulat kellene… Az meg, ugye, nincs.
Hiába randalíroznak a Momentum-ifjak a Duna-hidakon, a budai Várban, a diktatúra rendőrpribékjei szelíden mosolyognak rájuk. Rémes lehet.
