A történelem ismertebb árulóiról olvasok egy alkalmi összeállítást. Lesújtó olvasmány, hogyan lesz az emberből féreg. (Pár portrét ideemelek.)
A Krisztus előtt 480-ban lezajlott thermopülai csata nem csupán Leonidász spártai királynak és háromszáz harcosának hősi haláláról nevezetes; itt szerzett „hírnevet” az ókor legaljasabb árulója, Ephialtész is, aki egy titkos ösvényen az övéi hátába vezette Xerxész perzsáit. (A legenda szerint Xerxész annyi aranyat ígért a testi-lelki torzszülöttnek, amennyi a bőrébe fér. Megkapta. Elevenen megnyúzták, s bőrét kitömték arannyal.) Nagycsütörtökön Júdásra emlékezünk, ő az álszentek csókjával juttatta ellenségei kezére Jézust… Az ostromlott egri várat török kézre juttatni akaró Hegedűs hadnagyot ki ne ismerné… Augusztus 23-a is az árulókról nevezetes:
1939-ben e napon írták alá a Molotov–Ribbentrop-paktumot, melynek titkos záradékában Németország és a Szovjetunió a lerohant Lengyelország mellett fél Európát is felosztotta egymás közt;
napra öt évvel később a román király bejelentette: országa átáll a szovjet oldalra – katonái attól kezdve a magyarokat lőtték… Aztán ott van 1956. november 4-e. Hallgassuk csak Kádár János három nappal korábbi beszédét! „Magyar munkások! Parasztok! Értelmiségiek! […] Népünk vérével bizonyította, hogy rendületlenül támogatja a kormánynak a szovjet erők teljes kivonására irányuló követelését.” Három napra rá ugyanez a Kádár már szovjet tankokkal érkezik vissza Moszkvából magyarokat akasztani…
A legdöbbenetesebb, vannak árulók, akik nemhogy nem szégyellik – egyenesen büszkék tetteikre. Árulásukat érdemként lobogtatva követelnek maguknak szavazatokat, hatalmat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!