Miért ölték meg Fráter Györgyöt?

Fráter György a Mohács utáni Magyarország egyik legjelentősebb, ugyanakkor legellentmondásosabb és tragikus sorsú államférfija volt. A pálos rendi és horvát származású Fráter György Magyarországon emelkedett fel, Szapolyai János szolgálatában.

Fráter György Izabellával és a csecsemő János Zsigmonddal

Fráter György aszketikus életmódja – szőrcsuhában járt, böjtölt, személyes vagyonát nem gyarapította – erősítette róla a puritán, kérlelhetetlen államférfi képét. Szapolyai halála után Fráter György a csecsemő János Zsigmond gyámjaként gyakorlatilag teljhatalmat gyakorolt, és elérte, hogy az országgyűlés királlyá válassza a gyermeket. 

Fráter György Izabellával és a csecsemő János Zsigmonddal

Fráter György nem tudta megakadályozni Buda elfoglalását

Esküt tett arra, hogy hű marad hozzá, és hosszú ideig ennek megfelelően politizált. 1541-ben még sikeresen védte Budát Ferdinánd hadaival szemben, ám ugyanebben az évben Szulejmán szultán csellel elfoglalta a várost, ami az ország végleges három részre szakadásához vezetett. Ez Fráter György politikájának egyik legnagyobb kudarca és személyes tragédiája volt.

Buda elfoglalása után felismerte, hogy a török kiűzésére a magyar erők önmagukban nem elegendők, ezért a Habsburgokkal való együttműködésben látta az egyetlen reális megoldást. Eközben kincstartóként, majd helytartóként megszervezte a keleti országrészt, megerősítette a közigazgatást és a hadügyet, és ezzel megalapozta a későbbi Erdélyi Fejedelemséget. Jelentős hatalom összpontosult a kezében: irányította a pénzügyeket, a hadsereget és az igazgatást is.

Fráter György egyensúlyozni próbált

Politikájának középpontjában az egyensúlyozás állt. Egyszerre tartott fenn kapcsolatot a Habsburgokkal és a törökkel, mert úgy vélte, csak így lehet időt nyerni és megóvni az országot a teljes pusztulástól. Ennek érdekében nemcsak tárgyalt a Portával, hanem fizette az évi adót, ajándékokat küldött a pasáknak, és Lippa visszafoglalása után szabad elvonulást biztosított a török őrségnek. 

Ezek a lépések tudatos taktikai döntések voltak, de a kortársak, különösen a császári hadvezetés szemében egyre inkább árulásnak tűntek. Délszláv származása és a törökökkel fenntartott kapcsolatai tovább erősítették a vele szembeni gyanakvást, míg a magyar főurak egy része egyszerű származása és hatalma miatt ellenszenvvel viseltetett iránta.

Fráter György a törökkel tárggyal

1551-ben politikája csúcspontjához érkezett: sikerült rábírnia Izabella királynét és fiát a lemondásra, és Erdélyt átadta Ferdinándnak, ezzel látszólag megvalósítva az ország egyesítésének tervét. Jutalmul erdélyi vajda és esztergomi érsek lett, bíborosi rangot is szerzett. Ugyanakkor a Habsburg hadsereg nem bizonyult elég erősnek a török támadások kivédésére, így Fráter György továbbra is kénytelen volt fenntartani kapcsolatait az oszmán féllel, ami tovább növelte a vele szembeni bizalmatlanságot.

Fráter Györgyöt meggyilkolták

A császári hadvezér, Castaldo egyre inkább árulót látott benne, és jelentései hatására Ferdinánd király is bizalmatlanná vált. Bár a király nem adott nyílt parancsot a kivégzésére, felhatalmazta hadvezérét, hogy szükség esetén saját belátása szerint cselekedjen, ami gyakorlatilag engedélyt jelentett a merényletre. 

1551. december 17-én Fráter Györgyöt az alvinci kastélyában, éjszaka császári katonák támadták meg; többek között Marco Aurelio Ferrari vezetésével lövésekkel és tőrdöfésekkel végeztek vele. A gyilkosság után testét megcsonkították, és hosszú ideig temetetlenül hagyták, majd csak később temették el Gyulafehérváron. Halála után az általa fenntartott politikai egyensúly azonnal összeomlott, és hamarosan újabb török hadjáratok sújtották az országot.

Fráter György nemcsak politikus, hanem művelődésszervező is volt: 1550-ben Kolozsvárott kinyomtatta a Váradi Regestrumot, ami a magyar jog- és történetírás egyik fontos forrása. Életműve így nemcsak politikai, hanem kulturális szempontból is jelentős. Összességében Fráter György tragédiája abban rejlett, hogy reálisan mérte fel az ország helyzetét, és rugalmas, kompromisszumokra épülő politikát folytatott, ám ezt a kortársak nem értették meg, vagy saját érdekeik miatt árulásként értelmezték. Olyan történelmi helyzetben próbálta megőrizni az ország egységét, amikor erre valójában kevés esély volt.

(Forrás: V. Molnár László: Martinuzzi Fréter György. Honismeret, 1983.)

Miért ölték meg Fráter Györgyöt?

1. kettős diplomáciái játszmái miatt (tárgyalások a törökkel és a Habsburgokkal egyszerre), 

2. Castaldo hadvezér árulónak tartotta,

3. túl nagy hatalom összpontosult a kezében.