Zuckerberg megépíti a saját utódját? Vagy a dolgozóiét?

Mark Zuckerberg, a Meta/Facebook vezérigazgatója személyes mesterséges intelligencia ügynökét, saját digitális ikrét fejleszti, amely segíteni fogja őt a feladatai ellátásában.

Mark Zuckerberg Fotó: Wally Skalij Forrás: Getty Images

Zuckerberg MI-ügynököt fejleszt magának, és azt szeretné, hogy a cégén belül és kívül is mindenkinek legyen végül saját, mesterséges intelligenciával (MI) rendelkező ügynöke. Mindenesetre önmagával kezdi, írja a The Wall Street Journal.

Koncepciója szerint Zuckerberg minden napi tevékenységéről adatot tölt fel egy MI-rendszerbe, amely fokozatosan megtanulja a döntési mintáit, és szakmailag képes lesz tökéletesen szimulálni a személyét. Mindez meghökkentően hangzik ugyan, de nem teljesen újdonság, hanem egy sok éve zajló, lépésről lépésre történő átalakulás aktuális epizódja.

Ha csak az utóbbi másfél évet nézzük: 2025 végén, decemberben a vállalat közel kétmilliárd dollárért felvásárolta a Manus szingapúri székhelyű, de kínai gyökerű startupot, amely általános célú mesterséges intelligencia ügynököket fejleszt. A mesterséges intelligencia ügynök nem azonos a chatbottal: ez az MI nem csupán kérdésekre válaszol, mint a ChatGPT és társai, hanem önállóan, utasítások és felügyelet nélkül végez el összetett feladatokat, kutatástól kódíráson át egészen az üzleti folyamatok automatizálásáig.

Ezt követte most márciusban a Moltbook megvásárlása, amiről mi még az első ködös, zavaros hírek alapján írtunk: ez egy olyan közösségi platform, amelyet kifejezetten MI-botok számára hoztak létre, hogy egymással kommunikálhassanak.

Közben párhuzamosan a vállalatot is elkezdték ilyen irányba alakítani. A Meta dolgozói mára két belső eszközt is rendszeresen használnak: a My Claw-t, amely személyes asszisztensként hozzáfér az üzenetekhez és a munkafájlokhoz, és a Second Brain-t.

 

My Claw

Képzeljük el, hogy van egy munkatárs, aki egész nap hozzáfér az összes üzenetünkhöz és fájlunkhoz, és ha kell, a mi nevünkben válaszol másoknak. Ez eddig egy személyi asszisztens volt. A My Claw ugyanezt végzi, de azzal a különbséggel, hogy a kollégák oldalán is ott működik egy hasonló ügynök.

Tehát nem ember ír embernek, hanem az egyik munkatárs MI-ügynöke tárgyal a másik dolgozó ügynökével – megbeszéli például, mikor ér rá valaki, hogy áll egy projekt, miről kell tudni egy döntés előtt. Az emberek közötti koordináció egy része tehát már ma is gépek között zajlik, az emberek nevében, de jelenlétük nélkül. Ez az a pont, ahol a „személyi asszisztens" fogalma átalakul valami egészen mássá: az ügynök nem kommunikálni segít, hanem kommunikál helyettünk.

 

Second Brain

Ez az eszköz egy Meta-alkalmazott saját fejlesztése, amelyet az Anthropic Claude mesterséges intelligencia modelljére épített. A lényege az, hogy egy egész szervezet dokumentumtömegében – projektleírások, belső feljegyzések, korábbi döntések – képes eligazodni, és kérdésre választ adni belőlük. Nem kereső, amely egyszerűen csak megtalálja a megfelelő fájlt, hanem olyan rendszer, amely elolvassa, összeveti és szintetizálja a tartalmakat.

Megalkotója szerint „MI vezérigazgató-helyettes" szerepet tölt be: „ő" az a fajta személy, aki mindig tudja, hol tart egy projekt, mi hangzott el egy korábbi megbeszélésen, milyen döntés született hat hónappal ezelőtt egy hasonló kérdésben. Ezt az áttekintést eddig egy tapasztalt, jól informált vezető nyújtotta – most egy, a Claude-ra épített belső alkalmazás veszi át ezt a szerepet.

Magyarul: a Meta-alkalmazottak nemcsak gyorsabban dolgoznak, hanem a munkájuk egy részét már ténylegesen gépek végzik el helyettük – méghozzá nem egyszerű, mechanikus feladatokat, hanem olyanokat, amelyekhez eddig emberi ítélőképességre, tapasztalatra és kapcsolati tőkére volt szükség. Ennek tetejébe az órásvállalat létrehozott egy belső csatornát is, ahol az ügynökök egymás között, emberek nélkül kommunikálnak – ami nagyjából az említett Moltbook belső, zárt megfelelőjének tekinthető.

Ebbe a rendszerbe illeszkedik most Zuckerberg személyes ügynöke. Az ív jól látható: a Meta másfél év alatt felvásárolta az ügynök-MI két meghatározó szereplőjét, belülről kiépítette az ügynöki infrastruktúrát, kötelezővé tette az MI használatát a teljesítményértékelésben – és mindezt most azzal tetőzi be, hogy maga Zuckerberg is beáll a sor végére, és elkészítteti úgymond „digitális ikertestvérét”.

Látni kell, hogy mivel több mint hárommilliárd ember használ naponta legalább egy Meta-alkalmazást, rengeteg adat áll rendelkezésre a vállalatnak, amelyeket mind felhasználhat a mesterséges intelligencia eszközeihez.

 

Mit mondott 2024-ben, egy denveri színpadon Zuckerberg?

„Végső soron azt szeretnénk elérni, hogy egyszerűen be tudjuk majd tölteni az összes tartalmatokat, és nagyon gyorsan fel tudjunk venni egy üzleti ügynököt, aki kapcsolatba tud lépni az ügyfeleitekkel, valamint értékesítési és ügyfélszolgálati feladatokat tudjon ellátni.” Nem kell aggódnunk, Zuckerberg nem fogja kirúgni magát: a folyamat egyelőre a lecserélhető fogaskerekeket érinti.

2025 januárjában a vállalat körülbelül 3600 alkalmazottat bocsátott el „teljesítményalapú leépítésként”, a Meta fogalmazása ezt nem hagyományos tömeges leépítésként, hanem az alacsony teljesítményűek kiszűréseként keretezte. Ugyanebben a hónapban kisebb, nem nyilvánosságra hozott létszámú Oculus Studios-alkalmazott is elveszítette állását.

2025 októberében csendesen mintegy hatszáz pozíciót számoltak fel a FAIR nevű alapkutatási csapat, a termék-MI és az MI-infrastruktúra részlegen belül – épp azokon a területeken, amelyek korábban a Meta tudományos presztízsét adták.

2026 januárjában a Reality Labs részleg – a metaverzum-projekt otthona – szenvedte el a következő csapást: a divízió létszámának körülbelül tíz százalékát, mintegy 1000–1500 főt bocsátottak el, miközben a vállalat nyíltan az MI felé fordult, és csökkentette a VR-befektetéseket.

2026 márciusban a Reuters arról számolt be, hogy a Meta belső tárgyalásokat folytat a teljes vállalati létszám legfeljebb húsz százalékának leépítéséről. A 78 865 fős állományból ez közel 16 ezer embert érintene, és ez lenne a cég történetének legnagyobb egyszeri leépítési hulláma – még a 2022–23-as, úgynevezett „hatékonysági évnél” is nagyobb, amelynek során összesen mintegy 21–22 ezer pozíció szűnt meg két körben.

Az összefüggés eléggé szembeötlő: a vállalat 2025-ben kétszázmilliárd dollár feletti bevételt termelt, 2026-ra 115–135 milliárd dolláros mesterséges intelligencia beruházást tervez – és minden egyes leépítési hullám szorosan követi az MI-felvásárlásokat és infrastrukturális bejelentéseket. Mikor a Manust megvette, a Moltbookot megvásárolta, a Scale AI-ba pedig 14 milliárd dollárt fektetett be, éppen azokat a részlegeket apasztotta, amelyek munkáját ezek az eszközök részben vagy egészben átvehetik.