A magyar stratégia

Magyarország 1998-ban történelmi esélyt kapott arra, hogy egy nemzedék alatt felzárkózzék Európa fejlett országaihoz. A polgári koalíció szabadságot és jólétet, gazdasági felzárkózást és társadalmi felemelkedést ígért a nemzetnek választási, majd kormányprogramjában. Mindezt egy tartós és dinamikus gazdasági növekedés alapozhatja meg. Ma már – három és fél évi kormányzás tapasztalatai és eredményei alapján – úgy látjuk, hogy tizenöt éven belül felzárkózhatunk a kibővülő Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez. A siker záloga a magyar stratégia: az új gazdasági filozófia és szerkezet. Ezt szeretném megvilágítani az alábbiakban.

1. Kétszer nagyobb növekedés
A magyar gazdaság története során először növekszik kétszer, sőt több mint kétszer olyan gyorsan, mint az Európai Unió átlaga. Ezt a célt 2000-ben már megközelítettük, de 2001-ben érjük el először. Ezzel teljesült az az elképzelésünk, amit négy éve úgy fogalmaztunk meg: az egy nemzedéken belüli európai felzárkózásunkhoz évente átlagosan hétszázalékos növekedési ütem szükséges. Mivel négy éve három és fél százalékos volt az unió gazdasági növekedésének átlaga, ezért számoltunk hétszázalékos magyar növekedési ütemmel. Ha az EU-országok átlagosan két és fél százalékkal bővülnek, akkor ötszázalékos magyar gazdasági növekedési ütemet lehet reális célul kitűzni.
Miért? Mert a magyar gazdasági növekedés egyik fele a globális gazdaság, ezen belül főként az Európai Unió húzóerejéből származik, a másik fele pedig ma már az 1998 után beindított belső növekedési motorok energiájából. Mivel a világgazdaság lelassulása következtében az EU gazdasága az idén átlagosan csak mintegy másfél százalékkal növekszik, emiatt 2001-ben kisebb a magyar gazdaság külső húzóereje. Ennek ellenére a magyar GDP növekedése az idén négy százalék körül várható, vagyis nemcsak elérjük, de túl is teljesítjük a célként kitűzött kétszeres növekedési ütemet.

2. Növekedés – recesszióban
Ezt a kiemelkedően magas növekedési ütemet nem világgazdasági konjunktúrában, hanem recesszióban érjük el, az új gazdasági szerkezetnek köszönhetően. Korábban is tudtuk, hogy a világgazdasági fellendülés hullámain jól tud hajózni a sikeresen átalakult és a globális gazdasági térbe gyorsan integrálódott magyar gazdaság, mert a 90-es évtizedben egy zömében exportvezérelt gazdasági szerkezet alakult ki. Így, amikor konjunktúra volt a világgazdaságban, ezen belül az EU-ban, a hazai gazdaság dinamikusan növekedett, főként a Magyarországon letelepedett multinacionális cégek kiváló exportteljesítménye következtében.
Azt azonban eddig senki nem tudta, miként viselkedik a magyar gazdaság, ha lassulás, sőt recesszió van a globális gazdaságban, ezen belül az unióban. 2001-ben ez következett be, és a gazdaság meglepően jó teljesítménye azt bizonyítja, hogy néhány év alatt sikerült megalapoznunk és megszilárdítanunk a magyar gazdaság új szerkezetét. Ez megtartotta a külföldi befektetések, zöldmezős beruházások és az ezekre épülő exportirányú gazdasági szerkezet előnyeit, s ezek mellé odatette és felpörgette az új, belső növekedési motorokat. A külső húzóerők – minden bizonnyal csupán átmeneti – lassulását nagyrészt már ellensúlyozni tudja a belső húzóerők gyorsulása. Így 2001-ben vált nyilvánvalóvá, hogy recesszióban még jobban, még kiemelkedőbben teljesít a magyar gazdaság, mint a világgazdasági konjunktúra körülményei között. A magyar növekedés nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas ez évi üteme – az egyensúlyi mutatók javulásával párosulva – a legtöbb elemző elismerését kivívta.

3. A négy belső motor
Minden eddigi nemzeti és regionális felzárkózási siker nélkülözhetetlen feltétele és alapja volt a nemzeti, hazai és helyi erőforrások mozgósítása, támogatása és hasznosítása. Az új gazdasági szerkezet négy belső növekedési motor hajtóerejére épül, amelyeket az 1998-ban hivatalba lépett polgári kormány kapcsolt be. Ezek: a közlekedési infrastruktúra gyorsított kiépítése, a lakásépítés, ezen belül a 2000-ben elindított állami támogatású bérlakásépítés ütemének gyorsítása, a minőségi turizmus kiemelt fejlesztése és a lakossági fogyasztás dinamikus bővítése.
2001-ben mintegy százmilliárd forinttal több közlekedési infrastruktúra-beruházás valósult meg, mint egy évvel korábban. A magyar gazdaságtörténetben még soha nem épült egyidejűleg annyi gyorsforgalmi és településelkerülő út s anynyi folyami híd, mint az idén. 2001-ben ötven százalékkal több új lakás épült fel, mint egy éve, és a kiváltott lakásépítési engedélyek száma 1998-hoz képest több mint a duplájára emelkedett. Ebben az évben több mint százmilliárd forinttal nőtt a lakáscélú hitelállomány, és mintegy 30 ezer család vett fel államilag támogatott kedvezményes kamatozású hiteleket. 2001-ben megnégyszereztük a minőségi turizmus fejlesztésének állami forrásait, így a világgazdasági recesszió és a szeptember 11-i amerikai tragédia ellenére az idén 16 százalékkal nőnek a hazai turizmus bevételei, miközben a külföldiek egy főre jutó költése mintegy hatodával emelkedik. A várhatóan hat-hét százalékkal emelkedő reálkeresetnek köszönhetően a belső fogyasztás az idén hat-hét százalékkal, a GDP-emelkedést jóval meghaladó mértékben nő, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.

4. A Széchenyi-terv hatása
A Széchenyi-terv ahhoz a növekedési ütemhez, amely a 90-es évtized végén már benne volt az exportvezérelt magyar gazdaságban, 2001-ben másfél százalékot adott hozzá. Százmilliárd forinttal többet költöttünk közlekedési infrastruktúra-beruházásokra, ugyanennyivel többet a lakásépítések támogatására, ötvenmilliárddal többet a Széchenyi-terv többi fejlesztési programjára, ezen belül legtöbbet a minőségi turizmus fejlesztésére, bővítésére. Ebből az összesen mintegy 250 milliárdos beruházási többletből származik az idei GDP-növekedés legalább másfél százalékos többlete. Ezen beruházások, építkezések, fejlesztések nélkül a magyar gazdaság növekedési üteme 2001-ben csupán 2,5 százalék körül vagy az alatt alakulna. Ez még mindig szép eredmény lenne a másfél százalékos EU-átlaghoz vagy a még alacsonyabb amerikai növekedéshez viszonyítva. De a 2,5 százalékos ütem azt jelentené, hogy a Széchenyi-terv nélkül megtört volna a dinamikus gazdasági növekedés négy éve tartó lendülete.

5. Több beruházás – több munkahely
A Széchenyi-terv által bekapcsolt belső növekedési motoroknak és az általuk megvalósított többletberuházásoknak köszönhetően az idén tovább nőtt a munkahelyek száma és tovább csökkent a munkanélküliségi ráta. Így már 2001 második felére teljesült a polgári kormány által az 1998–2002 közötti ciklusra tervezett 200 ezer új munkahely létesítésének célja. Míg a világgazdasági lassulás és recesszió következtében szinte mindenütt nő a munkanélküliség – az Európai Unióban nyolc százalék fölötti, de például Lengyelországban 16, Szlovákiában pedig 19 százalékos –, addig Magyarországon 5,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami majdnem egy százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

6. Gyorsan csökkenő infláció
A Széchenyi-terv másik nagy eredménye az inflációs görbe meredek csökkenése. Az elmúlt két évben – nagyrészt külső okok miatt – tíz százalék körül „beragadt” az infláció, 2001 végére azonban hét százalék körüli szintre csökkent a tizenkét hónapra visszatekintő ráta. Ilyen gyors csökkenést és alacsony mértéket a rendszerváltozás óta nem tapasztaltunk Magyarországon, ami két bátor és bölcs lépésnek köszönhető. A Gazdasági Tanácsban a kormány, a munkaadók és a munkavállalók, valamint az MNB képviselői ez év tavaszán szövetséget kötöttek, és megállapodtak abban, hogy közös erőfeszítéssel ez év végére hét százalék körüli szintre csökkentik az inflációt. Ezenkívül a Nemzeti Bank és a kormány májusban megváltoztatta az árfolyam-politikát, és ezzel elősegítette a forint jelentős piaci megerősödését. A két lépésnek köszönhetően már a nyári hónapokban megkezdődött az inflációs ráta gyors csökkenése, amely fél éven belül tízről hét százalékra mérséklődött.

7. Világgazdasági lassulás – magyar élénkítés
A világgazdasági lassulásra és recesszióra a magyar kormány nem valamiféle – Bokros-csomag logikájú – visszafogással és megszorítással válaszolt, hanem „előremeneküléssel”. A szeptember 11-i amerikai terrortámadás után elsőként határozott egy átfogó gazdaságélénkítő program: a Széchenyi plusz elindításáról. A Széchenyi-terv kibővítését jelentő Széchenyi plusz azokat a gazdasági területeket és fejlesztési programokat foglalja magába, amelyek képesek ellensúlyozni a világgazdaság lassulása miatt csökkenő, illetve kieső hazai exportot, fenntartják a gazdasági növekedés dinamikus ütemét, miközben nem rontják, sőt javítják az államháztartási és a folyó fizetési mérleg egyensúlyát.
E gazdaságélénkítő programok a következők: a gyorsforgalmi úthálózat gyorsított fejlesztési programja, valamint az országos közúthálózat kiemelten fontos elemeinek megvalósítása; a lakáscélú állami támogatások növelése és bővítése; az állami pénzügyi intézmények kis- és középvállalkozói garanciakereteinek jobb kihasználása; az EU-előcsatlakozási alapok kapcsolódása a Széchenyi pluszhoz; a Millenniumi Városközpont Kulturális Tömb megvalósítása; további adókönnyítések mikro- és kisvállalkozók, valamint lakásépítők, -vásárlók számára; az államadósság 2002. évi összetételének módosítása, a devizafinanszírozás megszüntetése.

8. 15 év alatt felzárkózhatunk
2001-ben vált világossá, hogy 15 év alatt utolérhetjük az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségi szintjét. Miért állíthatjuk ezt megalapozottan? Mert a magyar gazdaság növekedési üteme ebben az évben először több mint kétszeresét éri el az EU-átlagnak. Mert ebben az évben kiderült, hogy a magyar gazdaság új szerkezete jól tud válaszolni és teljesíteni a világgazdasági lassulás, recesszió körülményei között is. Magyarországon mostantól egyszerre van dinamikus növekedés és javuló makrogazdasági egyensúly, s a két tényező egymást erősíti, ami egyúttal lehetővé teszi a lakossági fogyasztás tartós bővülését, a jólét emelkedését. Ebben az évben vált több mint valószínűvé, hogy tíz éven belül legalább tíz országgal bővül ki az Európai Unió, és mi az elsők között leszünk. Ennek következtében Magyarország jelentős növekedési forráshoz és többlethez jut, ami egyrészt hozzájárul az EU-átlagnál legalább kétszer gyorsabb növekedési ütem fenntartásához, másrészt a közép-európai és a balti országokkal kibővülő EU egy főre jutó átlagos GDP-értéke – legalábbis átmenetileg – alacsonyabb lesz a tizenöt tagú EU-énál, vagyis a mostaninál alacsonyabb átlagos fejlettségi szintet kell utolérnünk.

9. A Széchenyi-terv tíz évre bővül
A 15 éves európai felzárkózási cél érdekében a kormány sorra tízéves távra hosszabbítja meg a Széchenyi Terv 2001-ben elkezdett és eredetileg hat évre szóló, legígéretesebb és máris legsikeresebbnek bizonyult fejlesztési programjait. Már elkészült az egészségturizmus, a lovasturizmus, az ipari parkok, valamint a Balaton tízéves átfogó fejlesztési programja, és az utolsó simításokat végezzük a tízéves lakásprogramon. A következő hónapokban készítjük el Magyarország regionális üzleti központtá fejlesztésének, a középvállalatok megerősítésének, továbbá a nagy tavak turisztikai fejlesztésének tízéves programját is.

10. Hol tudunk áttörést elérni 2006-ig?
A 2002–2006 közötti kormányzati ciklusban még nagyrészt saját erőből kell felkészülnünk az EU-tagsággal járó új kihívásokra és versenykövetelményekre. Mindenekelőtt áttörést kell elérnünk a hazai mikro-, kis- és középvállalati szektor megerősítésében, ezért új támogatási formákat és forrásokat adunk a Széchenyi-terv pályázatain keresztül. Szintén döntően saját erőből kell megépítenünk 2006-ig a közlekedési alapinfrastruktúrát – az autópályáktól a folyami hidakon és kikötőkön át a regionális repülőterekig –, hogy az ország minden részén, legtávolabbi kistérségeiben, ipari parkjaiban működő kis- és középvállalkozások is egyenlő eséllyel tudjanak versenyezni és pályázni a Széchenyi-terv, illetve az EU fejlesztési forrásaiért. Emellett tovább kell építenünk 2006-ig a tudás-alapú gazdaságot, még jobban és koncentráltabban támogatnunk a kutatási, fejlesztési és innovációs fejlesztéseket, mert elsősorban ezek által javíthatjuk versenyképességünket és felzárkózási esélyeinket a globális gazdaságban, ezen belül az EU-ban.

11. Az első igazi „aranyév”: 2003
Bár az európai gazdasági fejlettségi szint eléréséhez 15 évre van szükségünk, a Széchenyi-terv első gyümölcseinek beérésére nem kell annyit várnunk. Arra számítunk, hogy 2003-ban magára talál a globális gazdaság, visszatér a konjunktúra, így a magyar gazdaságban ismét dinamikusan nőhet az export. A Széchenyi-terv idén elkezdett – és többnyire két-három év elkészülési, átadási időt igénylő – nagy fejlesztési programjai, beruházásai szintén 2003-tól fejtik ki legnagyobb hatásukat a gazdasági növekedésre. Ezért 2001 végén úgy látjuk, hogy 2003 lesz a magyar gazdaság első igazi „aranyéve”, amikor már az új gazdasági szerkezet teljes eszköztára a dinamikus növekedést segíti, s a belső és külső húzóenergiák összeadódásával minden növekedési motorunk elérheti a legnagyobb teljesítményt. Ha az EU – reményeink szerint már 2003-ban – visszatér a három százalék körüli növekedési sávba, akkor a magyar gazdaság eléri a hat-hét százalékos növekedési ütemet: azt, amit már 1998-ban reális célként tűztünk ki, de aminek 2003-tól lehet meg minden belső és külső feltétele.

12. Ami már 2002-ben várható
A 15, 10 és 6 éves távlattól elérkezve a jövő évhez, biztosan állíthatjuk, hogy már 2002-ben kezdenek beérni a 2001-ben elindított beruházások első gyümölcsei. A világgazdasági recesszió ellenére áttörés várható a hazai beruházások terén, főként a Széchenyi-terv fejlesztési programjainak és pályázatainak támogatásával. Ahogy a kormány 2001-ben mintegy 250 milliárd, úgy 2002-ben 500 milliárd forintnyi beruházási többlettel számol 2000-hez képest. Ennek a hatalmas összegnek körülbelül a felét a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés és a lakásépítkezés gyorsítására fordítjuk, a másik felét pedig a Széchenyi- terv társfinanszírozásával megvalósuló vállalkozói többletberuházások jelentik. Ezek túlnyomó része hazai kis- és középvállalkozás, amelyek – az első év pályázati eredményei alapján – egy forint állami támogatással átlagosan öt forint értékű beruházást valósítanak meg. Az új gazdasági szerkezet által elért növekedési többlet eredményeként 2002-ben is dinamikusan bővülhet a lakossági fogyasztás.

13. A siker forrása
Az új gazdasági szerkezetet megalapozó és megformáló magyar stratégia tiszta és éltető forrását a