A botrányok jól jönnek a nagy riválisoknak, mert a cég esetleges felszalámizásával előttük nyílnak meg a piaci rések. Kérdés, kinek állhatott érdekében ellopatni a Yahoo felhasználóinak személyes adatait. A hivatalos közlemény szerint egy külföldi ország állt állítólag az ügy mögött, de nem lennénk meglepve, ha a „megbízást” nem Moszkvából, Phenjanból, netán Pekingből, hanem a szomszédból rendelték volna meg. A „lopást” könnyen végrehajthatták kiberkalózok egy rivális megbízásából, a pénz mindig jól jön, az meg nem feltétlenül számít, honnan is érkezik. A Yahoo gondjait tetézi, hogy a Verizon egymilliárdot követel vissza a 4,83 milliárd dollárért megvásárolt portfóliójából, mert szerintük az anyacég megvezette őket azzal, hogy a vásárlás előtt nem jelezte a felhasználók adatainak tömeges lopását.
Közben a felhasználók megfigyelését érintő alapdilemmáról sem szabad megfeledkeznünk. Egyértelmű ugyanis, hogy a Snowden által felfedett jogtalan tömeges kormányzati lehallgatási gyakorlat – amint ezt a yahoo-s botrány bizonyítja – továbbra sem szűnt meg, mondjanak bármit a politikusok. S így azon sem kell meglepődnünk, ha a jövőben más, a magát most épp az adatvédelem nagy bajnokaként feltüntető techóriásról derül ki, hogy a színfalak mögött ugyanúgy összejátszik a megfigyeléseket csúcsra járató, arról leszokni semmi szín alatt nem akaró kormányzati szervekkel. A kérdés már csak az, ki jár jól azzal, hogy most leleplezték a Yahoo ez irányú gyakorlatát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!