A közmunkások eredményes képzése egyszerre jelenthetne kiutat százezreknek a szegénységből, és oldhatná meg a hazai munkaerőhiányt, miközben évi több százmilliárd forint maradna az államkasszában. A képzések körül zajló többéves hercehurca azonban lassan tragikomikussá válik. Az egész 2013-ban kezdődött, amikor húszmilliárd forintos keretösszegű képzési programot indított a kormány a közfoglalkoztatottaknak. Az akció egyetlen fillérjébe sem került az országnak, hiszen a pénzt az Európai Unió adta. Ha nálunk nem is, ott valakinek eszébe jutott: nem biztos, hogy az a legjobb, ha lemondunk a társadalom perifériájára szorult, képzetlen rétegekről, hiszen ezzel vállaljuk, hogy életük végéig eltartjuk őket.
A gigaprojekt hazai megvalósítása azonban komédiába fulladt. A kormány ugyanis azt gondolta, a könnyen jött pénzből oldja majd meg a téli közfoglalkoztatást, olyankor úgyis nehéz lenne munkát adni ekkora tömegnek. Ezért a leghidegebb hónapokra egyszerre százezer közmunkást dugtak az iskolapadokba. A túlságosan rövid, gyakran néhány száz órás, sebtében összetákolt tanfolyamokra gyakorlatilag válogatás nélkül gyűjtötték az embereket: jó részüket úgynevezett kompetenciaképzésre iskolázták be, ahol még csak részszakképesítést sem szereztek, viszont a fél ország azon élcelődött, hogy egész télen napocskát meg felhőt tanultak rajzolni a közmunkások, és ezért még fizetést is kaptak. Ez a következő télen is megismétlődött, akkor ötvenezer ember iskolapadba ültetésével. A húszmilliárd forint tehát számottevő eredmény nélkül folyt el, és a közmunkások elsöprő többsége továbbra is teljességgel alkalmatlan a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésre.
Tavaly még egy esélyt kaptunk: újabb harmincmilliárd forintot adott a közmunkások felzárkóztatására Brüsszel. A magyar megvalósítás azonban ezúttal még a korábbinál is abszurdabb: bár már tavaly őszre 50 ezer közmunkás beiskolázását ígérték, még idén télen sem sikerült senkit iskolapadba ültetni, amit kormány hol a konzorciumi partnerek változásával, hol a felhívás késedelmes megjelenésével igyekezett kimagyarázni. Most, egy évvel az eredeti határidő után még mindig csupán 15 ezer közmunkást tudtak beiskolázni, bizonyítványt pedig mindössze hétezren szereztek. Ma azt ígérik, még idén 55 ezerre duzzasztják a tanulói létszámot, és a korábbi, kudarcba fulladt képzési programmal ellentétben nem a készségfejlesztésre, hanem a szakképzésre helyezik a hangsúlyt: a beiskolázottak nyolcvan százaléka betanító jellegű szakmai képzésekben vesz majd részt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!