Bár a korábbi években rendszerint már decemberben döntött a kormány a közfoglalkoztatottak következő évi béréről, tavaly év végén hiába vártak erre az érintettek, nem született meg az erről szóló kormányrendelet. Így januárban úgy kezdett dolgozni 200 ezer közfoglalkoztatott, hogy nem tudta, hónap végén mennyit fog keresni. Mindenki emelésre számított, hiszen a minimálbér bruttó hatezer forinttal, közel hat százalékkal nőtt. A korábbi években a közmunkások fizetését rendre ehhez igazították úgy, hogy körülbelül a minimálbér 76-77 százalékát tegye ki. Tavaly ráadásul 1,6 százalékos infláció is volt, vagyis ahhoz, hogy megőrizzék értéküket a közfoglalkoztatásban fizetett bérek, legalább ekkora mértékű emelésre lett volna szükség.
Lapunk többször is érdeklődött a Belügyminisztériumnál arról, sor kerül-e idén a közmunkásbér emelésére, vagy évek után először csökken az érintettek reáljövedelme, de minden esetben azt a választ kaptuk, hogy a közfoglalkoztatottak idei béréről a kormány dönt majd, ami azt jelzi, a szaktárca előterjesztést tett az emelésre.
A kormány azonban a napokban másként határozott, amit a Belügyminisztérium kérdésünkre meg is erősített. – A közfoglalkoztatási bér és a garantált közfoglalkoztatási bér a 2016. évben nem változik – írták. A közfoglalkoztatottak bruttó bére tehát a tavalyihoz hasonlóan idén is 79 155 forint, míg a középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak garantált bére továbbra is 101 480 forint. Egy
8 órában dolgozó közmunkás így nettó 51 847 forintot vihet haza, szakképzettként pedig 66 469 forintot kap havonta.
A kabinet döntésével a korábbinál is kevesebbet ér a közmunkások fizetése, és minden eddiginél nagyobbra nőtt a különbség a közfoglalkoztatottak bére és a minimálbér között. Bár a közmunkások bére az elmúlt öt esztendőben minden évben emelkedett, 2012 óta csupán kismértékű volt a növekedés, így folyamatosan nőtt az eltérés a közfoglalkoztatottak fizetése és a minimálbér között. A kormány mostani döntése tovább mélyíti a szakadékot. A minimálbér idén 111 ezer forintra nőtt, vagyis míg 2011-ben még csak 21 ezer forint volt a különbség a két bruttó bér között, mára ez 31 845 forintra emelkedett. Míg 2012-ben a közfoglalkoztatottak fizetése a minimálbér bruttó összegének 77 százalékát tette ki, ma már alig éri el annak 71 százalékát. A garantált bérminimum a munkaerőpiacon 129 ezer forint, 27 500 forinttal több, mint amennyit egy szakképzett közfoglalkoztatott kap. A nettó béreket tekintve sem jobb a helyzet: egy szakképzett, garantált bérminimumon foglalkoztatott ember havi 85 785 forintot vihet haza, több mint 19 ezer forinttal többet, mint közfoglalkoztatott társa. A „sima” közfoglalkoztatotti bér és a minimálbér nettója közötti különbség 17 ezer forintról 22 ezer forintra emelkedett.
Fideszes politikusok korábban többször is hangoztatták, hogy a minimálbérnél alacsonyabb, de a különféle segélyeknél magasabb közfoglalkoztatási bér ösztönzőleg hat az emberekre, és segítheti a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára erről az állami televíziónak januárban azt mondta, a versenyszférának a kereskedelem az a területe, ahol a közmunkások a legkönnyebben el tudnak helyezkedni.
A kormány próbálja átterelni a közmunkásokat az elsődleges munkaerőpiacra, ennek érdekében újabb ösztönzőt is bevezettek: februártól már nem csak különböző képzésekkel igyekeznek versenyképessé tenni a közfoglalkoztatottakat a nyílt munkaerőpiacon, de anyagilag is ösztönzik őket, hogy lehetőleg minél előbb helyezkedjenek el, és ne az legyen a céljuk, hogy minél hosszabb időt töltsenek el közfoglalkoztatottként. Az érintettek azokra a hónapokra, amit közmunkásként töltöttek volna el, ám helyette elhelyezkedtek, munkabérükön felül a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatást is megkapják. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint idén mintegy 25-30 ezer elsődleges munkaerőpiacra kikerülő közfoglalkoztatott lenne jogosult a támogatásra, átlagosan 4 hónapig, vagyis a juttatás fejenként mintegy 100 ezer forint pluszpénzt jelenthet nekik.
Érdekes ugyanakkor, hogy mindeközben minden eddiginél többet, 340 milliárd forintot különített el a kabinet közfoglalkoztatásra. Tavaly 270 milliárd forint jutott erre, és ebből az összegből havi átlagban 213 ezer ember dolgozhatott. Ha a béreket nem emelik, akkor a pluszforrásból értelemszerűen a közmunkáslétszámot duzzasztják még tovább. Így tovább növelhetik papíron a már amúgy is a csúcson járó foglalkoztatottságot, igaz, a létszámból várhatóan idén már mintegy 250 ezer ember keres majd alig 51 ezer forintot.
