Idén nem emelik a közmunkások bérét

Sohasem volt még ekkora szakadék a közmunkások fizetése és a minimálbér között.

Fideszes politikusok korábban többször is hangoztatták, hogy a minimálbérnél alacsonyabb, de a különféle segélyeknél magasabb közfoglalkoztatási bér ösztönzőleg hat az emberekre, és segítheti a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára erről az állami televíziónak januárban azt mondta, a versenyszférának a kereskedelem az a területe, ahol a közmunkások a legkönnyebben el tudnak helyezkedni.

A kormány próbálja átterelni a közmunkásokat az elsődleges munkaerőpiacra, ennek érdekében újabb ösztönzőt is bevezettek: februártól már nem csak különböző képzésekkel igyekeznek versenyképessé tenni a közfoglalkoztatottakat a nyílt munkaerőpiacon, de anyagilag is ösztönzik őket, hogy lehetőleg minél előbb helyezkedjenek el, és ne az legyen a céljuk, hogy minél hosszabb időt töltsenek el közfoglalkoztatottként. Az érintettek azokra a hónapokra, amit közmunkásként töltöttek volna el, ám helyette elhelyezkedtek, munkabérükön felül a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatást is megkapják. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint idén mintegy 25-30 ezer elsődleges munkaerőpiacra kikerülő közfoglalkoztatott lenne jogosult a támogatásra, átlagosan 4 hónapig, vagyis a juttatás fejenként mintegy 100 ezer forint pluszpénzt jelenthet nekik.

Érdekes ugyanakkor, hogy mindeközben minden eddiginél többet, 340 milliárd forintot különített el a kabinet közfoglalkoztatásra. Tavaly 270 milliárd forint jutott erre, és ebből az összegből havi átlagban 213 ezer ember dolgozhatott. Ha a béreket nem emelik, akkor a pluszforrásból értelemszerűen a közmunkáslétszámot duzzasztják még tovább. Így tovább növelhetik papíron a már amúgy is a csúcson járó foglalkoztatottságot, igaz, a létszámból várhatóan idén már mintegy 250 ezer ember keres majd alig 51 ezer forintot.