Nem, drága Mikulás, ez nem olyan, mint a Valentin-nap. Persze annyiban hasonló, hogy évről évre sokan háborognak, hogy márpedig ezt Magyarországon Bálint-napnak hívják, de nekem semmi bajom a Valentin-nappal, hiszen a Mikulás sem magyar, meg a Miklós sem eredendően magyar név, hacsak a hét vezér össze nem esküdött a nyolcadik, Miklós vezér ellen, hogy elhallgassák a történelemtudósok elől még a létezését is. Mert Valentin-napon mindenki a szerelmet ünnepli. Valentin-napon, a szerelmet.
Itt viszont most arról van szó, hogy például még december 23-án is azt kell majd néznem, ahogy hatalmas, tűzpiros kamionok futnak a képernyőn, csilingel az Ünnepelj ma velünk, és te vezeted a konvojt a karácsonyfa alá. De hát akkor mi lesz szegény Jézuskával? Mi marad neki, ha ezt az egy kis örömöt is elveszed tőle? Úgyis egész évben egy kereszten függ szegény, hát legalább karácsonykor, a saját születésnapján maradjon meg neki és nekünk az az öröm, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott Jézuska-képet sugározunk a szeretteinknek!
Nem tudom, mi lehet erre a megoldás, drága Mikulás, mert virgácsot, azt egyáltalán nem érdemelsz, hiszen mégiscsak egy szent vagy, aki a szegények megsegítésére tette fel az életét. De azért a helyedben én nem hagynám, hogy kihasználjanak. Mi volna, ha beosztanád az energiáidat, és egyrészt mindig ott jelennél meg, ahol leginkább szükség van rád, a szegény gyerekek körében, másrészt pedig ott, ahol annak helye és ideje van? Például december 6-án Magyarországon meg azokban az országokban, ahol Mikulással ünneplik Szent Miklós püspök napját. Aztán december 24-én az angolszász országokban, ahol hagyományosan te viszed ki az ajándékokat, és cserébe még egy kis tejet is kapsz.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!