Küzdelem az Európai Ügyészségért

Ne legyünk naivak, hiszen ma már az EU állampolgárai előtt is egyre nyilvánvalóbb, hogy milyen döbbenetes mértéket ölt a korrupció az Európai Unió intézményeiben.

Frankfurt, 2018. szeptember 17. Az új 100 és 200 eurós bankjegyek bemutatása az Európai Központi Bank (EKB) frakfurti székházában 2018. szeptember 17-én. Az új bankjegyeket 2019. május 28-án bocsátják ki. (MTI/EPA/Armando Babani) Fotó: Armando Babani

Tudorel Toader román igazságügy-miniszter még 2018-ban azzal vádolta meg Laura Codruta Kövesit és az általa vezetett Román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságot, hogy messze felelősségi körén túlterjeszkedve látja el feladatát, és nem tartja tiszteletben a parlament hatáskörét. Az igazságügy-miniszter ekkor egy 36 oldalas jelentést küldött a média képviselőinek, amely részletesen bemutatja a Kövesi által vezetett szervezet túlkapásait és törvénytelenségeit. Felszólította az államelnököt, hogy bocsássa el Románia legfőbb korrupcióellenes ügyészét. Kövesiről már ügyészi működése során kiderült, hogy az EU intézményeihez hasonlóan hajlamos a legfőbb megbízó céljainak teljesítése érdekében a fennálló jogi szabályokon és a demokrácia alapszabályain is átlépve végezni a tevékenységét.

A Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Kövesi vezetése alatt törvénytelenül együttműködött a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate utódszervezetével, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI). A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottságot megkerülve a DNA jogellenesen szerzett meg az SRI által lehallgatott politikusokról hangfelvételeket, amiket később bírósági perekben használtak fel, szintén törvénytelenül. A Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke szerint az SRI visszaélt a nemzetbiztonsági, illetve az ügyészségi megfigyelések és lehallgatások törvény adta lehetőségével. 2005–2016 között hatmillió személyt hallgattak le.

Kövesi korábban öt éven át vezette a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget Romániában, de 2018 júliusában az alkotmánybíróság határozatának eleget téve Klaus Johannis államfő felmentette a tisztségéből. Neve jelenleg tizennyolc bűnügyi aktában szerepel.

Az Európai Parlament idén március elején a versenyben maradt három jelölt közül Kövesit választotta hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre. Ezt követően Catalin Radulescu, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője azzal vádolta meg Frans Timmermanst, hogy Kövesi európai főügyésszé való kinevezése érdekében beavatkozik Románia belügyeibe, nyomást gyakorol a bukaresti ügyészségre. A politikus kijelentette, hogy nem ez az első eset, amikor Timmermans beavatkozik Románia belügyeibe, ráadásul Magyarország, Lengyelország és Csehország esetében is így járt el. A DNA volt vezetője és Timmermans kiváló személyes kapcsolatot ápolnak. Egyébiránt Timmermans ellen a román hatóság eljárást indított, mivel az európai szocialisták csúcsjelöltje meghamisította a bizottság által 2018-ban a román igazságszolgáltatás reformjáról készített jelentést.

Kövesi európai főügyésszé való kinevezése érdekében Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő levelet küldött az Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak. Felszólította őt, hogy gyakoroljon nyomást a román kormányra Kövesi érdekében. Verhofstadt ezzel gyakorlatilag arra szólította föl az EP elnökét, hogy utasítsa a román kormányt, hogy avatkozzon be az igazságszolgáltatásba, és a román ügyészek hagyják abba a bizonyítékok összegyűjtését Kövesi ellen. Ez év februárjában bukaresti sajtótájékoztatóján Gunther Krichbaum, a német parlament alsóháza európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának vezetője felkérte a román igazságügyi minisztert, hogy támogassa Kövesi jelöltségét az európai főügyészi tisztségre, mivel van esélye e magas európai tisztség megszerzésére, de az ő emberei fékezik azt. Az Európai Néppárt is Kövesi támogatása mellett van. Mindez előrevetíti, hogy milyen módon is képzelik el az Európai Ügyészség majdani kézi vezérlését, és hogyan is viszonyulnak a tagállamok jogállamiságához az EU birodalomépítői.

A Transparency International legutóbbi kimutatása szerint Románia még mindig az EU egyik legkorruptabb országa: nem javult a korrupciós helyzet megítélése Romániában a civil szervezet által a világ 180 országára kiterjedő, az üzleti szféra képviselői és a függetlennek mondott szakértők megkérdezésével készített, 2018-as korrupciós jelentése szerint. Eszerint Románia az Európai Unió 28 tagállama közül a sereghajtók között, a 25. helyen áll.

Érthetetlen a ragaszkodás az Európai Parlament és egyes EU-tisztviselők és politikusok részéről, hogy még a Transparency International által is az EU egyik legkorruptabb országának egykori, bűncselekmények elkövetésével vádolt, leváltott korrupcióellenes főügyészét nevezzék ki az új Európai Ügyészség vezetőjévé.

Ugyanakkor persze ne legyünk naivak, hiszen ma már az EU állampolgárai előtt is egyre nyilvánvalóbb, hogy milyen döbbenetes mértéket ölt a korrupció az Európai Unió intézményeiben. Sorra derülnek ki Soros György legfőbb szövetségesei, így például Guy Verhofstadt, Cecilia Wikström botrányos pénzügyei, a migránskártyákkal kapcsolatos törvénytelenségek, visszaélések. Természetesen a birodalomépítő, bevándorláspárti hálózatok elemi érdeke az, hogy az új Európai Ügyészség és annak megbízható vezetője ne a multinacionális vállalkozások hálójába tartozó és azok érdekeit szolgáló képviselők és tisztségviselők korrupciós ügyeit vizsgálja, hanem a nemzetállamokon és elsősorban a renitens tagállamokon próbáljon meg fogást találni.

Ezért különösen fontos, hogy milyen eredmény születik a májusi választásokon. A gigacégek lobbistái, a birodalomépítők, avagy a nemzetállamok, a kisemberek képviselői kerülnek-e fölénybe.

A szerző közgazdász, egyetemi docens