Eladósodás helyett gyarapodás

Az immáron 75 hónapja folyamatosan tartó reálbér-emelkedés hatására nemcsak a fogyasztásban következett be növekedés, hanem a megtakarításokban is.

Az immáron 75 hónapja folyamatosan tartó reálbér-emelkedés hatására nemcsak a fogyasztásban következett be növekedés, hanem a megtakarításokban is. A háztartások vagyona 2018 végére 53 788 milliárd forintra nőtt, 2017-hez képest 4420 milliárd forinttal gyarapodott. Az elmúlt nyolc évben duplájára nőtt a lakosság vagyona. Sokan már nem is emlékeznek arra, amikor a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején nem a háztartások vagyona és megtakarításai, hanem az adóssága növekedett. A folyamatos megszorító intézkedések és adóemelések hatására nem nőttek, hanem csökkentek a reálbérek és a fogyasztás. A rossz emlékeket el kell felejteni, de azt, hogy kik miatt történt mindez, nem szabad elfelejtenünk. Már csak azért sem, mert az európai parlamenti választásokon Gyurcsány Ferenc pártja meglepően jól szerepelt.

A 2010 után hozott intézkedések eredményeképpen mára a háztartások eszközarányos tartozásai Bulgáriához és Lettországhoz hasonlóan nálunk a legkisebbek az Európai Unióban. Ezzel párhuzamosan 2010 óta Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a pénzügyi megtakarítások részaránya a többi visegrádi országhoz viszonyítva. Mindez annak a balliberálisok által sokszorosan lesajnált, pocskondiázott unortodox gazdaságpolitikának az eredménye, amely az ország, ezen belül is elsősorban a lakosság és a hazai vállalkozások gyarapodását, megtakarításainak növelését helyezte előbbre a multinacionális cégek, bankok, kereskedelmi láncok, energiaszolgáltatók profitjának a növelésével szemben. A kormány az adósságok halmozása helyett a megtakarítások növelését állította gazdaságpolitikája középpontjába.

Ezt szolgálták többek között a következetes adócsökkentések, a különféle adókedvezmények bevezetése és a többéves bérmegállapodások is. Ezen intézkedések eredményeképpen a lakosság zöme ma már jelentős többletjövedelemre tesz szert és képes felhalmozni. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint mintegy 5700 milliárd forint készpénz van forgalomban, és a lakosság egy igen jelentékeny része előszeretettel tartja otthon a tartalékait, ahelyett, hogy észszerűen befektetné.

Szerencsére a kormány nem a mindenáron való fogyasztást igyekszik ösztönözni, mint azt a balliberális kormányok általában teszik az Európai Unióban, hanem sokkal inkább a többletjövedelmek észszerű befektetését támogatja. Ennek példája a napokban bevezetett szuperkötvény is, amely hosszú távon kiemelkedő hozamot tesz lehetővé azok számára, akik élnek majd ezzel a lehetőséggel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) a lakossági állampapír-befektetések népszerűségének további növelése érdekében döntött az új szuperkötvény, a Magyar Állampapír Plusz bevezetése mellett. Az új állampapír minden eddiginél kedvezőbb hozamot biztosít, ugyanakkor egyszerű konstrukció, könnyen elérhető és adómentes megtakarítási forma. Az első fél évben évi 3,5 százalékos, míg év végén már négyszázalékos hozam realizálható általa. Ezt követően pedig évi fél százalékkal fog növekedni az elérhető hozam mértéke, amelynek az eredményeként már évi hat százalékot is elérhet az ebbe az állampapírba befektető. Mivel az új kötvény után nem kell kamatadót fizetni, ötéves futamidő alatt, egymillió forint befektetés esetén több mint 270 ezer forintot tud keresni rajta, aki majd megvásárolja.

De ez a lehetőség nem csak a lakossági befektetőknek előnyös, akik a jelenlegi alacsonyabb hozamokhoz képest kiemelkedő kamatszintet érhetnek el. Legalább ilyen fontos az is, hogy jelentősen megnőhet a kereslet a hosszú távú megtakarítások iránt. Mindez még inkább stabilabbá, biztonságosabbá teheti az ország finanszírozását. Ennek következtében még kiegyensúlyozottabbá válik a magyar államadósság finanszírozása. A háztartások készpénzben tartott vagyona egy olyan tartalék, amelyet, ha sikerülne hatékonyan visszajuttatni a gazdaságba, akkor Magyarország akár a külföldi piacoktól függetlenül is finanszírozhatóvá válhatna, és lényegében teljes egészében önmagát tudná finanszírozni. Ha ez megvalósulna, az adósságkezelőnek egyáltalán nem lenne szüksége arra, hogy külföldről kelljen pénzt igénybe vennie az államháztartás finanszírozásához.

Mivel a kormány abban érdekelt, hogy az ország pénzügyileg minél kevésbé függjön másoktól, ezért tudatosan arra törekszik, hogy folyamatosan csökkentse a még meglévő adósságokat annak érdekében, hogy a hitelezők, a pénzügyi spekulánsok ne tudják rákényszeríteni akaratukat az országra. A lakossági állampapíroknak köszönhetően a múlt év végére az államadósság devizaaránya a 2010. évi 52-ről 23 százalékra csökkent, emiatt jelentősen mérséklődött az ország külső sérülékenysége, kitettsége, amit a hitelminősítők is elismertek értékeléseik során.

A könnyebb elérhetőség érdekében a Magyar Államkincstáron és a kereskedelmi bankok hálózatán túlmenően a Magyar Állampapír Pluszt a Magyar Posta és a Fundamenta Lakáskassza Zrt. is forgalmazni fogja. A kormány a balliberális bankárkormányokkal ellentétben nem a bankok, pénzintézetek, pénzügyi spekulánsok hasznait kívánja növelni, és sokszor éppen emiatt támadja kilenc éve már a brüsszeli vezetés. Többek között ezért szükségesek alapvető változások az Európai Unió jelenlegi rendszerében. Ne a lobbisták és az általuk irányított képviselők érdekei érvényesülhessenek, hanem sokkal inkább a lakosság érdekei. Van még ma Magyarországon olyan, aki elhiszi, hogy aki eddig a lakossági megszorítások felsőbbrendűségét hirdette, az egyszeriben teljesen meg fog változni? Ezért kellenek új vezetők, és ezért kell csökkenteni drasztikusan a lobbisták, pénzügyi spekulánsok befolyását a döntéshozatal minden szintjén és az összes uniós intézményben is.

A szerző közgazdász, egyetemi docens